Az NN Longevity kutatássorozata azt vizsgálja, hogyan viszonyulnak az emberek a várható élettartam növekedéséhez, hogyan készülnek egészségileg és pénzügyileg a plusz évekre, milyen várakozásaik és terveik vannak. Vajon, ha fiatalon megtudjuk, hogy 100 évig is élhetünk, az felszabadít vagy inkább plusz lelki terhet tesz ránk?

A válasz nem egyszerű: a 18-34 éves korosztály egyes kérdésekben optimistának mutatkozik, de a képet árnyalja, hogy körükben magasabb a szorongók és lehangoltak aránya, mint a többi korcsoportban és a stresszt is gyakrabban élik meg, mint az idősebbek. Mindez pedig befolyásolhatja a fizikai egészségüket is.

Remény és bizakodás

A magyar fiatal felnőttek úgy gondolják, ahogyan telik az idő, egyre boldogabbak lesznek majd. Ezzel a vélekedéssel a 18-34 év közötti korosztály egyedül van: ők azok a felnőttek közül, akik arra számítanak, hogy 10 év múlva jóval boldogabbak lesznek, mint a jelenben. Az idősebb korosztályokra ez az optimizmus egyre csökkenő mértékben jellemző. Az önmagában nem meglepő, hogy fiatalokként jelenleg a 18-34 év közöttiek érzik magukat a legboldogabbnak (10 pontos skálán 5,8-as átlaggal, míg a teljes népességre vonatkoztatott átlag 5,4 pont). Ugyanakkor ők várják a legnagyobb javulást is a jövővel való elégedettség skálán az évek múlásával (most: 5,8 pont, a jövőben: 6,7 pont), míg más korcsoportokban ez a különbség jóval kisebb, a 65-79 éves korosztály pedig már kifejezetten arra számít, hogy boldogtalanabb lesz.

Magány, szorongás, depresszió, stressz

Az NN kutatása ugyanakkor rávilágított arra az érzelmi, mentális hullámvasútra, amely a 18-34 éves korosztályra jellemző, és amely megkülönbözteti ezt a korcsoportot az idősebb generációktól. A jövőbeli kilátásokat az átlagnál optimistábban ítélik meg ugyan, de ami a jelenüket illeti, minden ötödik, 18-34 év közötti fiatal felnőtt válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy érezte-e magát magányosnak az elmúlt egy hónapban. Márpedig a magány, ha krónikussá válik, negatívan hathat az egészségre: megnő a kockázata a mentális egészségügyi problémáknak, a szív- és érrendszeri betegségeknek és az immunrendszert is gyengíti. Érdekes, hogy a magány egyre ritkábban jelentkezik az idősebbeknél: a 35-49 éves válaszadóknál 13 százalék, az 50-64 évesek közül 11 százalék, és a nyugdíjas korosztályba tartozó válaszadók mindössze 6 százaléka érezte magát magányosnak a kutatást megelőző egy hónapban.