Már most meghaladja a tízezret a román és a magyar cégek közötti kereskedelmi kapcsolat esetszáma, egy év alatt 40 százalékkal nőtt a magyar-román kereskedelmi forgalom, tőlünk 400 millió eurós befektetés realizálódott a szomszéd országban, s két éven belül 800 eurót ér el az invesztíció. Az adatsort Kóka János gazdasági miniszter ismertette a magyar-román közös kormányülés után szervezett üzletember találkozón november 16-án. Ez a program sem nélkülözte a legmagasabb szintű reagálásokat, hiszen a gazdaság szereplői előtt előbb Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bíztatta beszédében a Romániából érkezett kormánytagokat és üzletembereket, hogy használják a mi tapasztalatainkat, különös tekintettel az uniós csatlakozásunkra, illetve elismerőleg érvelt a 6-7 százalékos román gazdasági növekedésről. Tényként jegyezte meg, hogy érdemben csökken Románia úgynevezett ország-kockázata azáltal, hogy tagja lesz az európai integrációnak. Calin Popescu Tariceanu román kormányfő egyebek mellett a jelentős mértékben csökkenő feketemunkát nevezte meg a gazdaságon belüli lényeges változásnak, s jelezte, a két kormány szerepe abban ölt testet, hogy ösztönözni igyekszik az üzleti kapcsolatok szélesítését.
A november 16-i üzletember-találkozó előtt a vendéglátó magyar gazdasági miniszter a vendég kormányfőre "hangolódva" felajánlotta a magyarországi kereskedelem-fejlesztési szervezetek munkáját, miközben bevallotta, nekünk is van mit tanulnunk Romániától: a liberális gazdaságpolitikájukat például. Az egykulcsos adójuk alkalmazását akkor is tanulmányoznunk kell, ha egyelőre közép távon sincs esélyünk hasonló bevezetésére. Az erdélyi magyar kisebbség helyzetének jobbítását - hangzott el a közös kormányülésen, majd pedig Kóka Jánostól az érvek megismétlése az üzletember-találkozón - az szolgálja, ha az üzleti szféra együttműködéséhez alakulnak ki a mind jobb szabályozási feltételek, s az energetika, az informatika, az útépítés területén például adottak is a közös érdekek és a tőkebefektetések, beruházások. Kóka János partnere, Ioan Codrut Seres a nemrégiben megtartott román-magyar vegyes bizottság ülésén meghatározott informatikai, gépipari, faipari, vegyipari közös fejlesztési-politikáról emlékezett meg, illetve jelezte, hogy ipari klasztereket, ipari parkokat alakít ki a K+F együttműködést is szorgalmazó két állam. A gépkocsigyártás, az IC-technika és a faipar magyar befektetéseket is feltételező kooperációs terület, s számítanak az energetikai projektekben való, az ottani hatékonyságot javító részvételünkre. Az bizonyos, hogy a villamos és a földgázhálózat több ponton való összekötése várható hamarosan, Arad és Békéscsaba között épül egy 400 KV-os vezeték. Az üzletember-találkozón pedig a felek már meg is állapodhatnak a bányameddő kezelését szolgáló közös projekt elindításában.
