A brit napilap szerint az uniós illetékesek igyekeznek kisebbíteni a régi nyugat-európai EU-tagok által Bulgáriával és Romániával szemben bejelentett munkavállalási korlátozások jelentőségét, mondván: a környékbeli országok, mint például Szlovákia és Szlovénia, akadálytalan hozzáférést engednek munkapiacukhoz, így a románoknak és a bolgároknak "nem is kell messzire utazniuk", hogy élhessenek az EU egyik alapjogával, a szabad munkavállalással. A két új tagállamból távozni készülők azonban várhatóan a magasabb bérű régi tagországokba indulnak, amelyek közül eddig tíz jelentett be legalább két évre szóló korlátozást.
Ugyanakkor ezek a korlátozások sem jelentenek komolyabb akadályt a nyugatra tartók előtt. Az Institute of Public Policy Research nevű londoni politikai-gazdasági kutató műhely egyik szakértője azt mondta a Financial Timesnak: ha olyanokkal szemben alkalmaznak munkavállalási korlátozásokat, akiknek ettől függetlenül joguk van beutazni bármelyik EU-tagállamba, azzal csak az illegális munkavállalás lehetőségét teremtik meg az érintettek számára. A két új tagállam kormányilletékesei mindazonáltal nem várnak jelentős kivándorlást a csatlakozás után sem. Románia 20 milliós lakosságából kétmillió máris külföldön dolgozik, főleg Spanyolországban, Olaszországban és Németországban, a román gazdaság erős ütemben, az idén várhatóan 7 százalékkal növekszik, és a munkanélküliség csökken, áll a Financial Timesban.
Emilia Maszlarova bolgár munkaügyi miniszter azt mondta a lapnak, hogy a bolgár munkaerő-kiáramlás is mérsékelt lesz, mivel az ország már 1998-2000 között átélt egy nagy kivándorlási hullámot, és már most 800 ezer bolgár él külföldön. A miniszter idézte a Gallup közvélemény-kutató nyár végi felmérését, amely szerint mindössze 46 ezer bolgár fontolgatja komolyan a külföldi munkavállalást.
Magyarország az egyetlen
A régi tagállamok közül Finnország és Svédország az általános iránnyal szembehaladva teljesen megnyitotta munkapiacát a bolgárok és a románok előtt, a volt kommunista országok közül ugyanakkor a Romániával határos Magyarország az egyetlen, amely korlátozásokat alkalmaz, áll a Financial Times szerdai elemzésében. Nagy-Britannia, amely az előző, 2004-es bővítési körben - a legnagyobb régi EU-tagállamként - azonnal megnyitotta munkapiacát az akkori új tagok, köztük Magyarország munkavállalói előtt, ezúttal szintén él a korlátozási joggal. John Reid belügyminiszter október végén bejelentette: London egyelőre csak a mezőgazdaságot és az élelmiszer-feldolgozó ipart nyitja meg Románia és Bulgária alacsonyabb szakképesítésű munkavállalói előtt, és itt is éves kvótát vezet be, a magasabb képzettségűek számára pedig marad a jelenlegi, engedélyezéses rendszer.
A brit kormány annak idején arra számított, hogy évente legfeljebb 5-13 ezer tartós letelepülő érkezik Kelet-Európából. A belügyminisztérium azonban a múlt a hónapban közölte, hogy a bevándorlási hivatalhoz 2004. május 1-je - vagyis az uniós bővítés időpontja - és 2006. szeptember 30-a között összesen 510 ezer munkavállalási bejegyzési kérelmet nyújtottak be a nyolc kelet-európai EU-tagállam polgárai.
