A politikai táborok közötti polarizáció ezen a ponton is extrém méreteket ölt: a kormánypártiak 84 százaléka bízik saját pártja alkalmasságában, miközben a Tisza szavazóinak 91 százaléka hisz saját politikai közössége hasonló képességében kormányra kerülésük esetén. Ezzel szemben a Tisza-szavazók 79 százalék nem tartja alkalmasnak a jelenlegi kormánypártot és érdekes módon a kormánypártiak esetében a Tiszára nézve csak 66 százalék (míg további 12 százalék semleges értékelést adott) ez az arány.
A demokratikus normák tiszteletben tartása és a társadalmi kohézió („megosztottság csökkentése”) megteremtése terén a választók meglehetősen kritikusan viszonyulnak a jelenlegi kormánypárthoz. A teljes népesség 40 százaléka gondolja úgy, hogy a Fidesz-KDNP tiszteletben tartja a demokratikus normákat és csupán 35 százalékuk hisz abban, hogy képes csökkenteni a nemzet megosztottságát. Ezzel szemben a Tisza Párt esetében a válaszadók 53 százaléka látja biztosítottnak a demokratikus kereteket, és 48 százalékuk reméli a társadalmi árkok betemetését.
Az ország érdekeinek képviseletében is jelentős az eltérés: arra az állításra, hogy a párt 'Magyarország érdekeinek megfelelően politizál', a Fidesz esetében a társadalom 43 százaléka, a Tisza esetében pedig 52 százaléka válaszolt pozitívan. Érdekesség, hogy a nők körében a Tisza Párt megítélése a demokratikus normák tiszteletben tartása terén kritikusabb (49 százalék), mint a férfiaknál (58 százalék), míg a Fidesz esetében ez az arány kiegyenlítettebb a nemek között. A médiafogyasztási szokások is erősen korrelálnak a percepciókkal: a híreket intenzíven (több mint napi 1 órát) fogyasztók sokkal kritikusabbak a Fidesz demokratikus elkötelezettségével kapcsolatban (60 százalék adott kifejezetten kritikus értékelést), mint azok, akik egyáltalán nem követik a híreket (46 százalék).
