A kormány tízezer munkavállalót várt
A Londonban közzétett 41 oldalas jelentés szerint a belügyminisztérium bevándorlási hivatalához 2004. május 1-je - vagyis az uniós bővítés időpontja - és 2006. szeptember 30-a között összesen 510 ezer munkavállalási bejegyzési kérelmet nyújtottak be a nyolc kelet-európai EU-tagállam polgárai. Nagy-Britannia volt a legnagyobb régi EU-tagállam, amely az előző, 2004-es bővítési hullám után azonnal megnyitotta munkapiacát az új tagállamok előtt, lemondva a csatlakozási szerződés által lehetővé tett átmeneti korlátozásokról. Az utolsó pillanatban - főleg a sajtó és a konzervatív ellenzék erős nyomására - bevezetett megkötések között szerepel, hogy a nyolc kelet-európai tagállamból érkezőknek be kell jegyeztetniük munkavállalásukat, de ez gyakorlatilag automatikus folyamat. A brit kormány annak idején arra számított, hogy évente legfeljebb 5-13 ezer tartós letelepülő érkezik Kelet-Európából.
Szép fokozatosan
A kedden kiadott új belügyminisztériumi összesítés felhívja ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a bejegyzési kérelmek 510 ezres száma nem azonos a tartósan és ténylegesen Nagy-Britanniában letelepülő kelet-európai uniós munkavállalók számával, mivel az érkezők zöme csak rövid ideig tartózkodik az országban. A jelentés szerint 2004-ben, a bővítés évében 134 545, 2005-ben 212 295, az idei első háromnegyed évben 163 500 munkavállalási bejelentés érkezett a bevándorlási hivatalba a kelet-európai uniós állampolgárok részéről, vagyis szeptember végéig a teljes szám 510 340 volt.
Fiatalok, lengyelek
A keddi kimutatás szerint 2004 májusa óta Magyarországról összesen 14 605-en nyújtottak be nagy-britanniai munkavállalási bejegyzési kérelmet; ez kevesebb mint a térségből érkezők teljes számának 3 százaléka. Ezzel Magyarországé a második legalacsonyabb arány, Szlovénia után; ez utóbbi országból 2004 óta összesen kevesebb mint ötszáz munkavállaló érkezett.
Messze a legnagyobb küldő ország Lengyelország, amelynek munkavállalói a vizsgált időszakban több mint 307 ezer munkavállalási bejegyzési kérelmet nyújtottak be; ez a teljes szám csaknem kétharmada. A brit munkapiacon szerencsét próbálók túlnyomó többsége fiatal: a bejegyzett kelet-európai munkavállalók 43 százaléka a 18-24, 39 százaléka a 25-34 éves korosztály tagja. Már a 35-44 éves korosztály is csak 10 százalékkal képviselteti magát, az 55 éven felüliek aránya pedig alig 1 százalék. A belügyminisztériumi összesítés szerint az új tagállamokból érkezők mindössze hét százaléka jelentett be eltartott hozzátartozót.
Hiányszakmák
Liam Byrne bevándorlásügyi államminiszter kedden, a friss adatok ismertetése után azt mondta: az új tagállamokból érkezők olyan képzettségi és munkapiaci hiányokat töltenek be, amelyeket nem lehet hazai forrásból kipótolni. Hozzátette ugyanakkor: a következő lépés megtétele előtt fel kell mérni az első bővítési kör "átmeneti hatásait", és ezért döntött úgy a brit kormány, hogy a bolgár és a román állampolgárok előtt "csak fokozatosan" nyitja meg a brit munkapiacot a két ország januári EU-csatlakozása után.
John Reid belügyminiszter ezt a döntést október 24-én jelentette be, mondván: London egyelőre csak a mezőgazdaságot és az élelmiszer-feldolgozó ipart nyitja meg az EU-hoz januárban csatlakozó Románia és Bulgária alacsonyabb szakképesítésű munkavállalói előtt, és itt is éves kvótát vezet be, a magasabb képzettségűek számára pedig marad a jelenlegi, engedélyezéses rendszer.
