Hosszadalmas címet adott a kormány a Parlament elé terjesztett jelentésének: a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről. A Baráth Etele tárca nélküli miniszter előterjesztésében a honatyák elé került dokumentumból ehelyütt a csatlakozás közvetlen gazdasági, gazdaságpolitikai hatásait részletező fejezetből adunk tájékoztatást.
A kormány jelentése megállapítja, hogy az uniós tagság egy minőségileg új környezeti-szabályozási rendszerhez való csatlakozást jelentett, amelyben a közösségi politikák szerkezetátalakító hatása a tagállami időszak hosszú távú időhorizontján lesz értékelhető.
Az unióba való belépés évének legfontosabb gazdaságpolitikai eredménye a hosszú távon fenntartható egészséges növekedéssel jellemezhető makrogazdasági pályára való visszatérés volt. A növekedés húzóerejévé a 2001-2003-ra jellemző lakossági fogyasztás után az export és a jövőbeni növekedést megalapozó beruházások váltak. Az uniós tagországok között az egyik legnagyobb mértékű (2002 és 2004 között a GDP mintegy 4%-át kitevő), a kiadási oldalon végrehajtott költségvetési kiigazítás nagyban hozzájárult a növekedési szerkezet korrekciójához, egyben lehetővé tette, hogy a 2004. évi átmeneti inflációemelkedéssel járó adóemelések hatása gyorsan lecsengjen, és az infláció mérséklődése 2005-től a konvergencia programnak megfelelően folytatódjék. A versenyképesség javulásához hozzájárult a szigorú, a termelékenység bővülésével összhangban álló bérpolitika, ugyanakkor a forint árfolyamának erősödése a külső versenyképességet kedvezőtlenül befolyásolta. A javuló reálgazdasági mutatók és a folytatódó költségvetési kiigazítás ellenére is magas, csak lassan mérséklődő forintkamatok elsősorban az államháztartás kiadásait és a kiigazítás terheit növelték.
A GDP növekedési üteme a 2003. évi 3%-ról 2004-ben 4%-ra növekedett, és az előrejelzések szerint e körül alakul 2005-ben is. E mögött jelentősen növekvő export (2004-ben 15,7%) és beruházás áll (2004-ben 8,3%), miközben a háztartások fogyasztásnövekedése tavaly fenntartható mértékűre lassult. Az Európai Unió előrejelzése szerint exportpiacaink importkereslet növekedése 2005-ben csak kissé lassul, így továbbra is a külső feltételek kedvező alakulásával számolhatunk, ami megalapozza a magyar gazdaságnak az uniós átlaghoz képest továbbra is magas ütemű növekedését. A termelékenység-növekedés szabta keretekhez ésszerűen visszatérő, mérséklődő bérnövekedési trend és a kedvező exportértékesítési kilátások hatására a vállalatok jövedelmezősége javuló, a beruházások céljára rendelkezésre álló saját forrásaik bővülők. Ennek alapján a beruházások növekedési üteme 2005-ben is dinamikus maradhat.
A reálbér a 2003. évi - teljesítményekkel nem kellően alátámasztott - 9,2%-os növekedés után 2004-ben lényegében szinten maradt. A foglalkoztatási szerkezet a gazdaságpolitika céljainak megfelelően alakul át, a versenyszektorban az alkalmazottak száma 1,5%-kal növekedett, míg a költségvetési szektorban csökkenés tapasztalható.
Az infláció 2004 szeptemberétől folyamatosan mérséklődő. Az adóváltozások egyszeri, ütemnövelő hatásától megtisztított index az EU-indexszel együtt mozgott. Az éves átlagos infláció 2004-ben 6,8% volt, az év végén - az előző év decemberéhez viszonyítva - pedig már 5,5%-ra csökkent. A Magyar Nemzeti Bankkal összhangban 2005-re kitűzött inflációs cél (éves átlagban 4%) nagy biztonsággal elérhető. Tavaly folyamán a pénzügyi egyensúly javult. Az államháztartási deficit 2003-hoz képest 1,7 százalékponttal javult. A szigorodó fiskális politika következetes megvalósítása esetén a hiány 2005-ben tovább csökken. A folyó fizetési mérleg hiánya 2004-ben szinten maradt (GDP-arányosan kb. 9%), míg az Európai Unióból érkező, folyamatosan növekvő tőketranszferek hatására a nettó külső finanszírozási igény már tavaly is csökkent, így az egyre növekvő mértékben kedvezőbb, mint a fizetési mérleg (kb. a GDP 8,8%-a).
Részben a csatlakozás, részben a kedvező külső konjunktúra hatására újra emelkedik a működőtőke-befektetés volumene, amely 2004-ben 3,5 milliárd euró volt. Az előzetes adatok szerint tavaly a 2003. évi 12% körüli aránnyal szemben a nemzetgazdaság külső finanszírozási igényének 53%-át finanszírozza nem adóssággeneráló tőkebeáramlás. Mindez a befektetők bizalmának kedvező változását jelzi.
A mezőgazdasági termelés értéke 2004-ben folyó áron várhatóan meghaladja az 1 555 milliárd forintot, vagyis a 2002. évit közel 13%-kal múlja felül. A mezőgazdaság hozzáadott értéke 36,3%-kal növekedett 2003-hoz viszonyítva 2004-ben. Ennek alapvető oka, hogy a 2003. évi rendkívüli alacsony gabonatermés - mint bázis - került összevetésre a 2004. évi rekordterméssel. Így a növekedés sem a csatlakozásnak nem tudható be, sem prognosztizálásra nem ad alapot. A 2004. év agrárfinanszírozásával kapcsolatos fő nehézség a támogatások kifizetési idejének eltolódásával kapcsolatban jelentkezett. Míg korábban általában júliustól kaphattak támogatást a gazdák, az uniós szabályok szerint a brüsszeli kifizetések december 1. és a következő év április 30-a között történnek. Magyarországon a támogatások kifizetésének csúszása - a mezőgazdasági vállalkozásokra általában jellemző likviditási problémákat és a 2003. évi aszály hatásait is figyelembe véve - komoly pénzügyi zavarokat idézett elő. Az uniós rendszerre történő átállás nehézségeinek enyhítésére a kormány 100 milliárd forintos agrárhitel-programot hirdetett. Az Európa Terv Agrárhitel-program a hitelekhez kamattámogatást, készfizető kezességvállalást és kezességvállalásidíj-támogatást biztosított. A finanszírozási problémák megoldásához történő másik hozzájárulás - a 2004. február 25-én létrejött agrár-megállapodásnak megfelelően - a kiegészítő nemzeti támogatások egy részének előrehozott kifizetése volt. Ennek során - egy faktoring-ügylet keretében, 4%-os díjlevonás ellenében - a termelők hónapokkal korábban hozzájuthattak a nemzeti közvetlen támogatások mintegy 50%-ához (46 milliárd Ft), mint ahogy arra az érvényes uniós rendelkezések értelmében lehetőség lett volna.
Az uniós csatlakozás hatása eltérő volt a különböző ágazatokra. A gabonafélék termelésének jövedelmezősége összességében javult, ami mögött elsősorban a rekordtermés, másodsorban az ágazat támogatottsági helyzetének pozitív változása áll. A jelentős túlkínálat miatt sürgető feladat a gabonafélék készletezéséhez és kiviteléhez szükséges infrastruktúra javítása. A területalapú közvetlen támogatásoknak köszönhetően a napraforgó-termelés jövedelmezősége is javul. A napraforgó-feleslegünk közösségi piacon való értékesítési kilátása kedvezőnek ítélhető. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az EU-25 önellátottsága napraforgóból a jelenlegi 67%-ról várhatóan 63%-ra csökken az elkövetkező évtizedben. A zöldség- és gyümölcstermékek (friss és feldolgozott) számára az uniós csatlakozás kedvező pozíciót ígért, a lehetőségeinket azonban eddig nem sikerült kihasználni. A tejtermelés jövedelmezősége romlott, amely alapvetően a csökkenő felvásárlási árakkal magyarázható. Az év eleji drasztikus árcsökkenést követően a második félévben a felvásárlási árak emelkedni kezdtek, de még mindig jelentősen elmaradnak a tavalyi szinttől. A marhahízlalás jövedelmezősége javult a csatlakozás hatására. A jövedelempozíció javulását egyértelműen a szabályozás hatására növekvő felvásárlási árak, illetve a közvetlen támogatások emelkedése magyarázza. Így a 2001-ben még veszteséges ágazat 2004-ben és várhatóan 2005-ben is nyereséges lesz. A húshasznosítású szarvasmarhák létszám-növekedésének köszönhetően a hazai szarvasmarha-állomány várakozásaink szerint átlagosan évi 1-2%-kal nő 2006-ig. A vágósertés termelés jövedelme jelentős mértékben visszaesett 2003-ban, ami elsősorban az alacsony felvásárlási árak miatt következett be. 2004-ben az uniós csatlakozást követően emelkedtek a sertés felvásárlási árak, ennek ellenére a termelés a csatlakozás után is - a magas takarmányozási költségek miatt - veszteséges maradt. A baromfiágazatot kedvezőtlenül érintette a nemzeti támogatások megszűnése, az állatjóléti intézkedések érvényesítése és a harmadik országból származó import vámvédelmének csökkenése. A hazai és az unió piacát jelenleg árharc jellemzi, ami rendkívül nyomott árakat eredményez. A vágósertés és vágóbaromfi termelőknek nagy nehézséget jelent az uniós higiéniai, állatjóléti és környezetvédelmi előírásoknak való megfeleléshez szükséges beruházások forrásainak előteremtése. Mindkét ágazatot hátrányosan érintette az állatihulladék-megsemmisítés támogatásának megszüntetése 2004-ben, és a közvetlen (haszonállat-tartási) támogatás 2004 októberi időszakos felfüggesztése.
Agrárexportunk 2004-ben meghaladta a 3 milliárd eurót (pontos adat: 3037 millió euró). A kivitel viszonylag lassú, a behozatal gyors növekedése miatt agrár-külkereskedelmi egyenlegünk 2004-ben kissé romlik (a 2003. évi 1360 millió euróról 1168 millió euróra), de 2005-ben ismét javulásnak indulhat.
A csatlakozási szerződésben biztosított lehetőség alapján Magyarország a 2004. évben az egységes területalapú támogatás alkalmazását vezette be, melyet a nemzeti költségvetésből kiegészít (top-up). Az egységes területalapú támogatásra az a mezőgazdasági termelő jogosult, akit a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően regisztrálnak. A támogatás a 2003. június 30-i állapot szerint jó kultúrállapotban tartott mezőgazdasági területre (4,355 millió ha) vetített egységes, az Európai Unió költségvetése keretében biztosított támogatás, amelyet az összes közvetlen támogatásból (2004-ben: az uniós támogatási szint 25%-a) képzett pénzügyi boríték felosztásával képeznek. A magyar termelők részére 2004-ben közvetlen támogatásként kifizethető uniós pénzeszközök összesen 305,81 millió eurót jelentenek. Az uniós pénzügyi forrásokból képzett támogatás a fenti számok tükrében 70,22 euró (kb. 18 000 Ft) hektáronként. Az egységes rendszer keretében a közösségi támogatások mellett bizonyos ágazatok esetében nemzeti kiegészítés (top-up) adható. Kiegészítő nemzeti támogatás a növénytermesztési ágazatban a dohány, a rizs és egyes szántóföldi növények termesztése után jár.
Az Európai Unió gabonapiaci szabályozása szinte teljesen kizárja annak lehetőségét, hogy egy tagország önálló intézkedéseket hozzon saját gabonapiacán. Több hasonló helyzetben lévő tagországgal együttesen igyekeztünk az Unió döntéshozatali rendszerében a legmagasabb szinten is kikényszeríteni azokat a döntéseket, amelyek megoldják vagy legalább is enyhítik a gabonapiaci gondjainkat.
A csatlakozás előtt nemzeti szinten adott exporttámogatást (később export-visszatérítést) az Európai Mezőgazdasági és Orientációs Alap Garancia Részlegéből finanszírozott közösségi támogatás váltotta fel. E területen kiegészítő nemzeti támogatás nem nyújtható, a magyar exportra is a Közös Kereskedelem- illetve Közös Agrárpolitika egységes szabályai vonatkoznak. A csatlakozást követő első időszakban - az új rendszerre történő átállás miatt - tapasztalt igénylés-csökkenés után jelenleg a magyar exportőrök élnek az új, a korábbinál szinte minden esetben magasabb export-visszatérítés lehetőségével.
Az európai uniós csatlakozást követően a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium elindította a "Mezőgazdasági termékek tájékoztató és promóciós programjainak támogatása" intézkedést, ami részben az EMOGA Garancia Részleg finanszírozásával, részben hazai társfinanszírozással valósul meg.
A SAPARD Program lehetőségei 2002. november végétől 2004 április végéig álltak rendelkezésre a pályázók részére. A benyújtott pályázatokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (továbbiakban: MVH) 2004. augusztus 31-ig értékelte, majd a rendelkezésre álló keret terhére 2004. szeptember 30-ig kötötte meg a támogatási szerződéseket a nyertes pályázókkal.
A SAPARD Program keretében összesen 8827 darab pályázat érkezett be, összes támogatási igény 217,5 milliárd forint volt. Az MVH 2761 db pályázat esetében hozott támogatási döntést és a megítélt támogatási forrás teljes összege 65,5 milliárd Ft. A többi pályázat elutasításra került a rendelkezésre álló keret szűkössége, illetve jogosulatlanság miatt. 2004. szeptember 30-ig, a meghatározott határnapig, összesen 2750 db szerződés került aláírásra. A kifizetéseket tekintve a SAPARD Programban utófinanszírozás történik, 2004. december 31-ig az MVH mintegy 15,8 milliárd forintot fizetett ki, a nyertes projektek támogatásának kifizetése a 2006. év végéig történik meg.
Az agrárpolitikához tartozó közösségi alapok felhasználása keretében Magyarországon a 2004-2006. évi programozási periódusban az Európa Tervben megfogalmazott célokhoz kapcsolódóan öt Operatív Program (OP) kerül megvalósításra, amelyek közül az egyik az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP). Az AVOP elsősorban a mezőgazdasághoz, az élelmiszer-feldolgozáshoz és a vidéki térségek mezőgazdaságához kapcsolódó fejlesztésekre irányul, a mezőgazdaság és vidék helyzetének elemzését, a célokat és fejlesztési irányokat meghatározó stratégiát, valamint az intézkedések céljának és tartalmának rövid összegzését foglalja magába. A program továbbviszi a SAPARD előcsatlakozási program gyakorlatát és tapasztalatait, valamint a hazai agrártámogatási rendszer elemeit. A program keretében meghatározott fő fejlesztési területek (prioritások) a következők: versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban, az élelmiszer-feldolgozás modernizálása, a vidéki térségek fejlesztése, valamint a technikai segítségnyújtás.
A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) elsődleges célja - a Nemzeti Fejlesztési Tervben meghatározott egységes célrendszerhez illeszkedve - a vidéki területek, illetve az agrárgazdálkodás fenntartható fejlődésének előmozdítása. Intézkedései elsősorban a környezeti kihívásokra adnak majd választ (agrár-környezetgazdálkodás, kedvezőtlen adottságú területek támogatása, az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése, mezőgazdasági területek erdősítése), illetve közreműködnek az átalakulás okozta gazdasági és társadalmi nehézségek enyhítésében (termelői csoportok létrehozásának támogatása, szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása, korai nyugdíjazás). Céljai: a jövedelemszint emelése, új munkahelyek megőrzése a vidéki térségekben, a mezőgazdaság környezetbarát fejlesztésének, a földhasználat racionalizálásának biztosítása, valamint a tájgondozás kialakításának elősegítése.
Az NVT keretében 2004-2006. közötti években 602,3 millió euró uniós támogatás vehető igénybe. Az uniós forrásokat ez idő alatt további 151,84 millió euró nemzeti támogatás egészíti ki, így összességében több mint 750 millió euró használható fel a Terven belül meghatározott intézkedésekre.
Az Európai Unió a Phare program (mint előcsatlakozási pénzeszköz) keretében nyújtott támogatást az FVM intézményeinek fejlesztéséhez. A 2004. évben folytatódtak az előző években (2001-2003.) megkezdett Phare projektek megvalósításai. Céljuk szerint a projektek két nagy csoportra oszthatók: egyrészt a Közösségi Agrárpolitikával (KAP), másrészt a hazai élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos intézményfejlesztésre vonatkoztak.
A 2004. évben az intézményfejlesztés céljaira az átmeneti támogatás allokációból a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2,57 millió eurós támogatást kap, melyhez 0,69 millió euró nemzeti társfinanszírozás járul.
A Phare program keretén belül számos intézményfejlesztés valósult meg és fejeződött be 2004-ben, így a növény- és állategészségügyi határállomások megerősítése, a nemzeti növény-egészségügyi diagnosztikai laborhálózat létrehozása, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal létrehozása, csatlakozás az Európai Unió élelmiszerekkel, takarmányokkal kapcsolatos gyorsvészjelzési rendszeréhez (RASFF), a járványos állatbetegségek monitoringja.
