Bulgária uniós csatlakozásával látványosan fog bővülni Bulgária exportja és importja az új tagállamokkal, és ebből a magyar vállalkozások is kivehetik a részüket - mondta Inotai András, a Világgazdasági Intézet főigazgatója a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara keddi konferenciáján A magyar-bolgár gazdasági kapcsolatok tovább bővülhetnek, a jelenleg meglévő jelentős külkereskedelmi többlet várhatóan fennmarad, de a Bulgáriából származó magyar import jelentős növekedése is valószínű - tette hozzá Inotai. Elmondta, hogy Magyarország Bulgáriába irányuló exportja tavaly elérte a 325 millió eurót, ami mintegy háromszorosa a 2001. évinek, míg az import 76 millió eurót tesz ki. Magyarország az egyik legjelentősebb tőkeexportőrnek számít az uniós tagság előtt álló Bulgáriában, mintegy 500 millió eurós befektetéssel, több nagy vállalat is részt vett a bulgáriai privatizációkban: az OTP, a Magyar Telekom, a Videoton és az MKB. Inotai András véleménye szerint Bulgária az uniós csatlakozást követő néhány éven belül csatlakozhat az eurózónához is, amelynek lehetséges időpontját 2010-2011-re tette. Ezzel összefüggésben azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy Bulgária jelenlegi pénzügyi rendszerével, az euróhoz kötött árfolyammal a gazdaságpolitikának éppen azokban az időkben kicsi a mozgástere, amikor az ország fejlesztési beruházási igénye óriási.
Felhívta arra is a figyelmet, hogy az euró bevezetése lassíthatja a gazdasági növekedést. A kutató egyben a magyarországi euró-bevezetés körüli vitát racionális gazdasági érvek nélküli hisztériának nevezte. A bolgár gazdaság Inotai András ismertetése szerint stabil, magas, 5 százalék körüli fenntartható növekedéssel, stabil pénzügyi rendszerrel, valamint nagyfokú költségvetési fegyelemmel jellemezhető, amit a szufficites elsődleges egyenleg is bizonyít.
Bulgária csatlakozása stratégiai változást is jelent az EU számára - fűzte hozzá - amit a Görögországgal, illetve Törökországgal meglévő határ jelent. Szavai szerint Bulgária a térségben regionális centrummá válhat, Magyarországhoz hasonlóan.
Az uniós csatlakozást követő veszélyek közül a kutató kiemelte a lakossági fogyasztás túlzott, a befektetések rovására történő bővülését. Hangsúlyozta az infrastrukturális beruházások: autópályák, Duna-hidak, vasútvonalak fejlesztésének sürgősségét.
