Még 8-10 évvel ezelőtt is szinte közelharcot folytattak a vendéglátó egységek az önkormányzatokkal, hogy tavasztól őszig közterület igénybevételével teraszokat létesítsenek. A fogyasztói igényekre alapuló kávéházi kultúra újraéledése és egyre népszerűbbé válása azonban meghozta az áttörést. A közterületek gazdái, az önkormányzatok felismerték nem csupán a vendéglátó üzletek ilyen irányú forgalombővüléséből származó többlet bevétel lehetőségét, hanem a kialakuló szolgáltató tereknek a városképre, a városlakók életminőségére és a turisztikai vonzerőre gyakorolt hatását. Dinamikus növekedésnek indult a kávéházak és a hozzájuk - mára már többnyire törvényszerűen - tartozó teraszok száma. Budapest belvárosi kerületeiben kávéházi csomópontok alakultak ki.

A Studio Metropolitana urbanisztikai kutató központ Kht. most elkészült tanulmánya a kiülős vendéglátóhelyek jellegzetességeit elemzi, rávilágítva a vendéglátás e területének jövőbeni fejlődési, fejlesztési irányaira, lehetőségeire.

A kávéház mindig is alapvetően nagyvárosi jelenség volt. Válasz mindarra, amit az urbanizált életmód negatívumának tartanak a városlakók: a rohanáshoz képest nyugalmat, megállást, az elidegenedéshez képest emberi kapcsolatokat jelent. Míg régebben elsősorban kulturális, művészeti központ volt egy-egy kávéház, mára elsősorban az üzleti kapcsolatok ápolásának, és a magáncélú találkozások helyszínei.

A másik oldalról a város, és a városrészek fejlesztésében, rehabilitációjában a városképhez igazodó teraszok, közösségi terek kialakítása színesíti, élettel tölti meg az adott városrész központokat.

A Városháza is

A tanulmány készítői külön vizsgálták a Fővárosi Önkormányzatnak és a kerületi önkormányzatoknak a témába vágó fejlesztési koncepcióit. Mind Budapest városfejlesztési koncepciója, mind a Podmaniczky Program, mind az elfogadás előtt álló budapesti turizmus és kereskedelemfejlesztési stratégia kiemelten foglalkozik új közösségi terek kialakításával, melyek helyet adhatnak teraszos vendéglátóhelyek kialakításának. A főváros ilyen irányú terveit a kerületi önkormányzatok is támogatják.

Az infrastrukturális fejlesztések, a tömb-rehabilitációk, sétálóutcák, kialakítása mind a belvárosi, mind a külső kerületek új "városmagjai"-nak kialakítása vonzóvá teszi a befektetők, étterem és üzlettulajdonosok számára teraszok, szabadtéri szórakozóhelyek kialakítását. A Fővárosi Önkormányzat Vital Cities nevű Interreg projekje esettanulmányszerűen, éppen ilyen kísérleti tervet dolgozott ki belső-Ferencváros és a békásmegyeri lakótelep területére.