Michael Mann, a bizottság ügyeletes szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján az MTI kérdésére azt mondta, hogy az esetet olyan kétoldalú ügynek tekintik, amelyben az Európai Bizottság semmilyen formában nem érintett.
Arra az újságírói kérdésre, hogy van-e jogszabály az EU-ban a tagállamok közti ilyen konfliktus esetére, a szóvivő azt válaszolta, hogy nincs semmilyen specifikus előírás.
Továbbá arra a kérdésre, hogy a szabad mozgást biztosító schengeni övezettel miként egyeztethető össze egy államfői határátlépés megtiltása, a szóvivő nem adott érdemi választ: megismételte, hogy az esetet a két tagállam ügyének tekintik.
A külügyminiszter tiltakozott
a szlovák nagykövetnél a köztársasági elnök látogatásának meghiúsulása miatt Balázs Péter – szabadságát megszakítva – augusztus 24-én magához kérette Peter Weiss budapesti szlovák nagykövetet. A külügyminiszter szóban és írásban határozottan tiltakozott a köztársasági elnök szlovákiai látogatásának meghiúsulása ügyében. Balázs Péter politikai, jogi és eljárásrendi értelemben egyaránt elfogadhatatlannak értékelte a szlovák hatóságoknak Sólyom Lászlóval, a Magyar Köztársaság elnökével szembeni eljárását. A miniszter határozottan kiemelte: példa nélkülinek és elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy EU-, NATO-tagállam kitiltsa területéről a Magyar Köztársaság államfőjét. Hangsúlyozta továbbá, hogy nem tartjuk indokoltnak a szlovák fél hivatkozását biztonsági okokra, hiszen a rendezvény helyszínén kis számú tiltakozó jelent csak meg, amelyet a szlovák rendőrség – szokványos rendőri eszközökkel – ellenőrzése alatt tartott.
Balázs Péter rámutatott, hogy a szlovák fél által az eljárásnál hivatkozott Európa Parlamenti és Tanácsi irányelv valójában nem állami vezetőkkel szembeni fellépésre, hanem az uniós állampolgárok határátlépésének és biztonságának megerősítésére, valamint a rendkívül súlyos kockázatok kiszűrésére született. A kivételes esetekben alkalmazott korlátozásokat az irányelv pontosan meghatározott feltételekhez és eljárásrendhez köti. A szlovák döntés ezeket figyelmen kívül hagyta, így döntése nélkülözi a jogi megalapozottságot. A külügyminiszter aláhúzta, hogy Magyarország tiszteletben tartja más országok szuverenitását és területi épségét. Fontosnak tartja az egymás kisebbségeivel való akadálytalan kapcsolattartást. Magyarország úgy látja: a szlovák lépéssel a szólásszabadság, az egyik alapvető politikai alapjog is sérült.
Balázs Péter magyarázatot kért és vár Szlovákia kormányától.
