Háromezerhatszáz új státuszra kertes tisztviselőket - évenkénti pályázati kiírások alapján - 2010-ig az Európai Bizottság. Főképp a bővítés az oka annak, hogy a jelenleg 25 ezer munkatársat foglalkoztató brüsszeli intézmény gyarapítja állományát.
Az Európai Ügyek Hivatalának elnökhelyettese, dr. Györkös Péter magyar szempontú "káderstatisztikát" bocsátott a sajtó rendelkezésére egy március 9-i tájékoztatón a Miniszterelnöki Hivatal rendezvényén. A pályázati rendszerben elnyerhető EU-s tisztviselők legnépesebb körét a kezdők csoportja alkotja, az Európai Személyzeti Kiválasztási Hivatal adatai szerint 2567 sikeresen vizsgázott, alkalmasnak tekintett polgár neve szerepel a tartalékok listáján. Itt 455-en magyarok. Időközben - éppen Magyarország javaslatára - kialakul a kevésbé kezdő, azaz odahaza már legalább 6 évnyi tisztviselői előélettel felvértezett kezdő pályázók listája is. Ugyancsak működik a tartalék kategória a középvezetői munkalehetőségeket megpályázóknál. A felsővezetői feladatokra 2004 tavaszáig 18 helyet, őszéig további tizet hirdetett meg Brüsszel, hetet pedig már be is töltöttek: négy vezető hivatalnok honfitársunk.
A "káderstatisztika" további 70 apparátus tag magyar származású alkalmazottat brüsszeli, 44-et luxemburgi, bírósági állásokban tart nyilván az Európai Ügyek Hivatal. Györkös Péter véleménye szerint látszólag távoli időpontban esedékes, ám a felkészülés hovatovább aktuálisnak mondható: 2010-ben és 2011-ben, amennyiben működik az EU új alkotmánya, a csoportos elnökség egyik tagja hazánk lesz, igen sok szakembert igénylő adminisztrációs feladattal. Egyébként akkor is hasonló teendőkkel számolhatunk, ha a hagyományos gyakorlat szerint kapjuk meg az elnöklési teendőket. Györkös azt a téves képzetet fontosnak tartotta eloszlatni, hogy közterhek megfizetésére nem kötelezik a brüsszeli tisztviselőket. Ellenkezőleg, közösségi adót rónak le valamennyien, s például rájuk is vonatkoznak a nyugdíjazás szabályai is. A brüsszeli munkára vállalkozó köztisztviselők pedig hazájukba visszatérve kérhetik, hogy a "kinti" idő számítson bele köztisztviselői jogviszonyukba. Ismert kategória a nemzeti szakértőké, ők alkalmi feladatokat pályáznak meg, s amíg Brüsszelben dolgoznak, köztisztviselői mivoltuk zavartalanul megmarad, javadalmazásukból pedig kiveszi a részét a kormányzat is.
