Az első kilenc hónap végén Magyarországon 112 ezer vállalkozás összesen 166 ezer kiskereskedelmi üzletet működtetett. A működő üzletek száma 757 egységgel (0,5 százalékkal) haladta meg az egy évvel korábbi adatot. A 2005 I. negyedévi 0,3 százalékos üzletszámcsökkenés hatását a II. negyedévi 0,1 százalékos, illetve a III. negyedévi 0,2 százalékos bővülés nagyrészt ellensúlyozta, de az üzletek száma a III. negyedév végén így is harminccal elmaradt a 2004. december 31-i állapottól - adta hírül a KSH.
Új lendületet vett a nagy alapterületű kiskereskedelmi egységek - bevásárlóközpontok, hipermarketek, szakáruházak - számának növekedése 2005 III. negyedévében. Ezt jelzi, hogy a július-szeptember közötti időszakban összesen 10 ilyen új típusú egységgel bővült a kiskereskedelmi üzlethálózat, ami meghaladta mind az első félévben (4), mind az elmúlt év hasonló időszakában (6) bekövetkezett nyitások mértékét. A bevásárlóközpontok számát növelte a Budapesten megnyitott Family Center - melyben egy újabb Interspar hipermarket is helyet kapott -, a kecskeméti Malom Center, valamint a Stop.Shop üzletlánc Érden és Nyíregyházán átadott két új központja.
A hipermarketek állományát - az előbb említettInterspar mellett - a Tesco három új, Jászberényben, Komáromban, valamint Székesfehérváron megnyitott egységével bővítette. A szakáruházak közül a Media Markt Szolnokon, az OBI Nagykanizsán várja új áruházaival a vásárlókat. A vizsgált időszakban a nagyobb létesítmények főként a vidéki nagyvárosokban épültek, hiszen a tíz egységből nyolc a fővároson kívül nyílt meg.
A 2005. III. negyedévi üzletszámbővülés 82,3 százaléka a közép-magyarországi régióban következett be: 128 üzlettel nőtt Budapest, 104-gyel Pest megye üzleteinek száma. Ebben az időszakban tovább gyarapodott a dél-alföldi, a nyugat-dunántúli és az észak-alföldi régió üzlethálózata is. Megyei szinten július- szeptember között - Pest megye után - Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében történt a legnagyobb üzletszámbővülés, melyben szerepet játszottak az újonnan megnyitott bevásárlóközpontok is. Eközben a dél-dunántúli kiskereskedelmi üzletállomány nagysága számottevően nem változott, míg Észak-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon csökkent az üzletek száma. A területi koncentráció további erősödésére utal, hogy a budapesti, valamint a pest megyei nagyobb arányú üzletszámbővülés hatására a központi régió súlya az egy évvel korábbi 28,7 százalékos arányhoz viszonyítva 2005. harmadik negyedévben 29,1 százalékra emelkedett, míg a többi régió részesedése az országos üzletszámból 10,4 százalék (Közép-Dunántúl ) és 14,8 százalék (Észak-Alföld) között mozgott.
Üzletszámbővülés csak a 2 ezer fő feletti településeken következett be a III. negyedévben. Mind negyedéves, mind éves szinten csökkent az üzletek állománya a legkisebb népességű településeken: az elmúlt három hónapban több mint félszázzal, éves szinten 200-zal esett vissza az üzletek állománya a kétezer fő alatti településeken. A III. negyedévben újabb 4 község üzlettel való ellátottsága szűnt meg. A kiskereskedelmi üzlethálózat szakmastruktúráján belül több éve tartó átalakulás figyelhető meg. A változás főként az élelmiszert árusító üzleteket, ezen belül is alapvetően az élelmiszer jellegű vegyes üzleteket (hipermarketeket, szupermarketeket, vegyes termékkörű kis alapterületű üzleteket) érinti. Utóbbi üzlettípusban a harmadik negyedévben több mint 150 egységgel csökkent az üzletszám, és ezzel szeptember végén már közel 800-zal kevesebb élelmiszer jellegű vegyes üzlet üzemelt, mint 2005 elején. Számuk egy év alatt közel ezerrel, két év alatt pedig 2 ezerrel mérséklődött.
#page#Az élelmiszer főtevékenységű üzletek állományának szűkülésével egyidejűleg jelentős szerkezeti átalakulással együtt járó bővülést mutatott a nem élelmiszer jellegű üzletek hálózata. Ezen belül 2005 I.-III. negyedévében a legdinamikusabban az iparcikk jellegű vegyes üzletek és áruházak hálózata gyarapodott (380-nal). Jelentősen (több mint 100 üzlettel) bővült a könyv-, újság-, papíráru-, a gépjármű-, a használtcikk-szaküzletek, valamint az egyébiparcikk-üzletek közül a telekommunikációs cikkek, a számítógép-, irodagép-, szoftver-, az állateledel-, az óra- és ékszer- és a sportszerszaküzletek száma. A legnagyobb (194 üzletes) visszaesést ugyanakkor az elektromos háztartási cikkek szaküzleteinél regisztrálták, de 50-nél több üzlettel csökkent a ruházati és a textilszaküzletek, valamint az egyébiparcikk-üzletek közül a mezőgazdasági, méhészeti, a fotó-, optikai, a háztartási tüzelőanyag- és a vegyiáruk üzleteinek száma is. A területi koncentráció erősödése mellett az üzemeltetői koncentráció némi fokozódása is megfigyelhető volt. A vizsgált időszak során az üzlethálózat stagnálása az üzleteket működtető vállalkozások számának csökkenése mellett ment végbe. Így, míg 2004 végén egy gazdasági szervezethez 1,48 üzlet tartozott, 2005. szeptember 30-án már 1,49.
A társas vállalkozások által működtetett üzletek állománya a III. negyedévben további 600-zal nőtt, így ez évi (1600) gyarapodásuk következtében számuk 96 100-ra, részesedésük az üzlethálózatból pedig 58 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan az egyéni vállalkozások által üzemeltetett egységek száma ez évben 1600-zal csökkent. A mérséklődés gyakorlatilag a kenyér- és pékáru, az iparcikk jellegű vegyes, valamint a használtcikk-üzletek kivételével minden üzlettípust érintett. Összességében ez évben legnagyobb számban (900-zal) az egyéni vállalkozók által működtetett élelmiszer- és élelmiszer jellegű üzletek állománya esett vissza. Az egy évvel korábbihoz mért visszaesés 2005. szeptember 30-án így 1200 üzletre bővűlt. Az egyéni vállalkozók által működtetett üzletek aránya minden tevékenységcsoportban csökkent, helyüket fokozatosan veszik át a társas vállalkozások által üzemeltetett üzletek.
Az üzemeltetői koncentrációra utal az is, hogy tendenciáját tekintve, a kettőnél több üzletet működtetők számának emelkedése mellett folyamatosan csökkent az egy üzletet üzemeltető vállalkozások száma. Ez utóbbiak közül tovább mérséklődött az egyéni vállalkozások által működtetett egységek száma és aránya, ez évben - a harmadik negyedévi visszaeséssel együtt - számuk 1100-zal csökkent, részarányuk 53-ról 52 százalékra mérséklődött. Az üzlethálózatot üzemeltető gazdasági szervezetek főtevékenységük szerinti megoszlásában nem történt elmozdulás. 2005. szeptember 30-án a kiskereskedelmi üzletek háromnegyed részét a kereskedelem és javítószolgáltatás ágazatba sorolt vállalkozások működtették. A nem kereskedelmi főtevékenységű vállalkozások közül a legtöbb (12 600) üzletet az iparvállalatok, valamint (8300) az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatási ágazatba tartozó szervezetek üzemeltették. 2005. III. negyedévben - döntően a nagy alapterületű egységek nyitásának hatására - az üzlethálózat 183 ezer m2-rel bővül, kétszer annyival, mint az első félévben. Az alapterület-gyarapodás fele a közép-magyarországi régióban valósult meg, és ugyancsak ennyivel nőtt az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak összes alapterülete. A kiskereskedelmi üzletállomány 2005. szeptember 30-án 17,2 millió m2 alapterületen végezte tevékenységét.
