z alapügyben egy magyar magánszemély egy Volkswagen Passat típusú, használt gépkocsit hozott be Németországból Magyarországra, megfizetve a rá kivetett adót. Később viszont a vámhatóság - módosítva korábbi határozatát - megemelte a már kivetett adó összegét, arra hivatkozva, hogy jogszabályváltozás miatt a gépjármű importőrének már eredetileg is nagyobb összegű adót kellett volna fizetnie. Az importőr az ismételt adókivetés jogosságát vitatta, a regisztrációs adó közösségi jogba ütközését azonban nem tette szóvá. Az ügyben eljáró Hajdú-Bihar megyei bíróság szerint viszont - figyelemmel az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatára - helyénvaló volt hivatalból kikérni a közösségi bírói fórum véleményét, mivel felmerült egy nemzeti jogszabály uniós joggal való összhangjának kérdése.
Különbséget tesznek
A perbíróság szerint az importból származó használt autót sújtó regisztrációs adó összege az alapügy keletkezésekor hatályos szabályozás szerint nagyobb, mint az értékben vele megegyező belföldi használt autó úgynevezett maradványadó-tartalma - azaz a regisztrációs adóról szóló törvény a hazai és külföldi használtautók között közvetve különbséget tesz. Az eltérés abból adódik, hogy a regisztrációs adó szabályozásának tavalyelőtti változata figyelmen kívül hagyja az adó összegének meghatározásánál a gépkocsi forgalmi értékét, nem tesz különbséget használt, valamint új autó között, csak az autó motortérfogata és környezetvédelmi besorolása bír jelentőséggel.
Kormányválasz
Írásbeli észrevételeiben a magyar kormány leszögezte: álláspontja szerint a nemzeti bíróságnak az Európai Bírósághoz benyújtott előzetes döntéshozatalra utaló határozata nem elfogadható, mivel az alapügyben felmerült kérdések kizárólag belső jogi természetűek: a megváltozott szabályozás helyes alkalmazásával kapcsolatosak. Ezért a feltett kérdésekre az Európai Bíróság nem tud olyan választ adni, amely elősegítené a magyar bíróság előtti eljárás lezárását. A kormány mindazonáltal azt a véleményét is jelezte, hogy a szóban forgó szabályozás összhangban áll az uniós szabályokkal.
A szóbeli tárgyaláson a kormány képviselője emlékeztetett arra: az Európai Bíróság korábbi ítéleteiben már megállapította, hogy nincs szó megkülönböztetésről, ha a máshol vásárolt autóra kirótt adó ténylegesen nem haladja meg az adott országban korábban újként forgalomba helyezett autók értékében foglalt maradványértéket - számokkal támasztotta alá, hogy a magyar szabályozás ezt a feltételt teljesítette a tárgyalt konkrét esetben is. Arra is emlékeztetett, hogy a regisztrációs adó rendszere eleve kisebb terhet jelent a korábbi, a fogyasztási adóra épülő rendszerhez képest. Azt is kérte a kormány képviselője, hogy amennyiben a bíróság mégis az Európai Bizottság álláspontját fogadja el, szabjon ahhoz időbeli korlátozást (azaz az ítélet ne legyen visszamenőleges hatályú). Ezt az indokolja, hogy a visszatérítéseknél eseti alapon kellene eljárni, az pedig nagyobb adminisztrációs költséggel terhelné meg az államháztartást, mint a visszatérítés potenciális összege.
Összeegyeztethetetlen?
Az Európai Bizottság érvelése szerint összeegyeztethetetlen az uniós szerződés diszkriminatív adózást tilalmazó cikkével egy olyan regisztrációs rendszer alkalmazása, amely teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a regisztráció napján érvényes tényleges értékét, s így a más tagállamból származó használt gépkocsikra olyan mértékű adót vet ki, amely módszeresen meghaladja a nemzeti területen már regisztrált, hasonló használt gépjárművek értékébe épülő adó maradványértéket. Minden EU-tagállamnak biztosítania kell a teljes semlegességet a piaci versenyben - hangoztatta a bizottság. A kormányválasz szerint ez a megközelítés figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a regisztrációs adó és a korábbi adó maradványadójának összevetésekor a tényleges helyzetet kell figyelembe venni.
Már javasolták megszüntetését
A brüsszeli testület képviselője azt is értésre adta, hogy a kormánnyal ellentétben helyesnek tartja a magyar bíróság döntését az ügy uniós testület elé terjesztéséről. A magyar érvelésben a bizottság kifogásolta, hogy az különböző típusú adófajták összehasonlításán alapul. Nem látja szükségesnek Brüsszel az időbeli korlátozást sem. Az Európai Bizottság egyébként már hivatalosan javasolta a regisztrációs adó megszüntetését uniószerte, pontosabban fokozatos beépítését az üzemben tartási díjba. Kovács László adóügyi felelős a javaslat bejelentésekor emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi rendszer gyakran kettős adóztatással jár együtt, ráadásul nehezebben áttekinthetővé teszi a nemzetközi gépkocsipiacot.
A csütörtöki szóbeli tárgyaláson az alapügy felperesének jogi képviselője kifejtette: álláspontja szerint a regisztrációs adó nincs összhangban az uniós szabályokkal. Arról is beszélt, hogy általános vélemény szerint a regisztrációs adó túl nagy terhet ró az állampolgárokra. Elismerte ugyanakkor, hogy a tavaly életbe lépett újabb magyar szabályozás már a "helyes irányba mutat", miután az autó korát már figyelembe veszi.
Az ügy főtanácsnoka bejelentette, hogy indítványát július 13-án teszi meg. Ez azt jelenti, hogy az ítélethozatalra még idén sor kerülhet. Nem ez az egyetlen, regisztrációs adóval kapcsolatos ügy az Európai Bíróság előtt. A testület várhatóan a közeljövőben tárgyal egy másik magyar beadványt hasonló témában, és a bírák asztalán fekszik már egy lengyel megkeresés is.
