A lisszaboni stratégia megújítási folyamatáról számolt be Baráth Etele április 12-én a Parlamentben az Európai Ügyek Bizottságának ülésén. Az európai ügyekért felelős tárcanélküli miniszter elmondta: a tagállamok által 2000. márciusában tíz évre meghatározott gazdasági és versenyképesség-fejlesztési célokból máig alig teljesült valami, a vállalások rengeteg kívánnivalót hagynak maguk után. Ennek oka elsősorban az, hogy a tagállamok nem tették kellőképpen magukévá a célkitűzéseket, amelyek eléréséhez most új eszközöket és koncentráltabb kivitelezést kívánnak társítani a lehető legjobb teljesítmény elérésének érdekében.
A lisszaboni stratégia idén márciusi felülvizsgálata után a tagállamok arról határoztak, hogy a közösségi szinten kialakítandó új gazdaságpolitikai és foglalkoztatáspolitikai irányvonalaknak megfelelő nemzeti akcióterveket készítenek, amelyeket 2007. végéig valósítanak meg. A lisszaboni folyamat újraindításához hazánk részéről szükséges nemzeti akciótervet a Baráth Etele koordinálta lisszaboni - tárcaközi - munkacsoport dolgozza ki. A három héten belül megalakuló testületben várhatóan a pénzügyminiszter, a foglalkoztatási és munkaügyi miniszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, az oktatási miniszter, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke, az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter, a környezetvédelmi miniszter, az egészségügyi miniszter vesz majd részt állandó tagként. Az akciótervet 2005. őszére kell elkészíteni. Az európai ügyekért felelős tárcanélküli miniszter jelezte: ugyanebben az időszakban kell elkészíteni a II. nemzeti fejlesztési tervet, illetve a fenntartható fejlődés nemzeti stratégiáját. Baráth Etele beszámolója szerint a versenyképesség javításához egyik legfontosabb tennivaló a kis- és közepes vállalkozások gazdasági súlyának növelése. Mint mondta, az ezt akadályozó szabályozások és működési terhek megszüntetésének módjait többek között az adóreformot előkészítő bizottság alakítja ki. Az ülésen részt vevő parlamenti képviselők kérdéseire válaszolva a miniszter elmondta: A lisszaboni célok elérését minden tagállam más módon tudja megvalósítani. A célok teljesítéséhez az Európai Uniónak hiányos az eszközrendszere. Nincs például olyan pénzügyi eszköze a közösségnek, amelyet közvetlenül a kiemelt, versenyképességét fokozó projektek beindítására használhatna. A kutatás-fejlesztésre fordított források nagyságát tekintve a miniszter utalt arra, hogy ez hazánkban alig éri el az egy százalékot, azonban ez mind állami forrás. A nyugati országokban az arány hasonló, de ott ezt kiegészíti egy nagymértékű magánbefektetői hozzájárulás.
Ellenzéki felvetésre válaszolva a miniszter a második nemzeti fejlesztési terv társadalmi egyeztetésével kapcsolatban elmondta: folyamatosak a gazdasági szereplőkkel való egyeztetések. A négy parlamenti párt szakértőivel április 21-én ülnek össze a Nemzeti Fejlesztési Hivatal munkatársai, hogy a miniszter vezetésével áttekintsék a tervek legújabb változatait. Mindezek mellett a társadalmi egyeztetésbe bevont civil szervezetek és érdekvédelmi szövetségek április 20-a után kapják kézhez a társadalmi vitában való részvételre felhívó leveleket, illetve azután folyamatosan a témával kapcsolatos munkaanyagokat.
