A szegénységi mutatók másik fontos mérőfoka a relatív szegénységi rés, amelyet a KSH így definiál:

 „szegények korcsoportok és nemek szerinti mediánjövedelmének és a szegénységi küszöbnek a különbsége a szegénységi küszöb százalékában kifejezve.”

A definíció mögött az a szociális mutató bújik meg, amely lényegében azt fejezi ki, hogy a szegénységi küszöb alatt élők helyzete mennyire intenzíven rossz, azaz az átlagos keresetük mennyire van távol azokétól, akik statisztikai szempontból már nem tekinthetőek szegénynek.

Az Eurostat számai alapján a leggazdagabb réteg itthon tehát egyértelműen gyorsabban gazdagodott, szembe menve ezzel a régió más országaiban tapasztalt tendenciákkal is, ezért kíváncsiak voltunk arra, hogy hogyan alakult a hazai szegénységi rés a V4-ekhez képest.

Ahogy az a grafikonon is látszik a 2018-ig eltelt tíz évben szinte semmit nem sikerült fejlődni ezen a területen, sőt mintha még romlott is volna a helyzet itthon, míg a régió más országaiban csökkenést vagy stagnálást lehetett tapasztalni. A mutatók összességében tehát arról árulkodnak, hogy Magyarországon a leggazdagabbak helyzete inkább javul, mint a legszegényebbeké.