A GfK által készített, 26 európai országra kiterjedő felmérésben egy főre jutó bruttó átlagkeresetek tekintetében Norvégia vezet (3600 euró, 900 ezer forint), a második helyezett Németország (3318 euró, 830 ezer Ft), míg a harmadik helyen Svájc végzett (2748 euró, 687 ezer Ft).
Az élbolyban találjuk továbbá Ausztriát, Belgiumot, Finnországot is. Magyarország (583 euró, 146 ezer Ft) az adatok tanúsága szerint a középmezőnyben képviselteti magát, bár a Visegrádi Négyek közül Lengyelország (592 euró, 148 ezer Ft) és Csehország (633 euró, 158 ezer Ft) is maga mögé utasította hazánkat. Az Európai Unió eredeti tervek szerint 2007. évi bővítése alkalmával az EU-hoz csatlakozni kívánó Románia (275 euró), 69 ezer Ft és Bulgária (163 euró, 41 ezer Ft) is a sereghajtók közé tartozik, a sort pedig Ukrajna (123 euró, 31 ezer Ft) zárja.
Amit megvehetnek
A havi átlagkeresetekről szóló adatok összevethetők a GfK európai vásárlóerő-index felmérésének eredményeivel. A vásárlóerő-index az egy főre jutó, euró paritáson mért, éves jövedelmet jelzi, mely figyelembe veszi - többek között - az árszintek különbözőségét, ezzel elősegítve az egyes országok jobb összehasonlíthatóságát.
Érdekes képet mutat a havi átlagkeresetek és a vásárlóerő-indexek összehasonlítása. A legmagasabb havi átlagkeresettel büszkélkedő Norvégiában egy fő éves szinten 16 570 eurót (4,2 millió forintot) költhet el, míg az egyébként alacsonyabb átlagkeresetet felmutató Svájcban jóval magasabb, 19 554 euró (4,9 millió forint) ez az összeg.
Spórolós svájciak
#page#
Az eltérésnek számos oka lehet: így az összehasonlítást alapvetően befolyásolhatják - többek között - szociodemográfiai változók (például a háztartás nagysága, gyerekek száma), a felhalmozott vagyon mértéke, a megtakarítások, illetve a megtakarítások szerkezete. A hagyományosan magas szintű pénzügyi befektetési kultúrájáról ismert Svájc esetét megvizsgálva például kiderül, hogy - az összeurópai színtéren - meglehetősen magas a pénzügyi befektetésekkel rendelkezők aránya: ötből egy ember rendelkezik részvénnyel, tízből egy ember pedig kötvénnyel. Ez a kulturális eltérés tükröződik egyébként abból az egyszerű tényből is, hogy míg Nyugat-Európában a befektetésekkel nem rendelkezők mindössze a lakosság közel egynegyedét teszik ki (23 százalék), addig ugyanez az arány Közép-Európában eléri a 66 százalékot.
Nagy az eltérés az átlagkeresetek tekintetében második helyezett Németország esetében is, ugyanis az EU legnagyobb tagállama, s egyben vezető gazdasági hatalma vásárlóerő tekintetében csak a tizedik helyen végzett egy főre jutó évi 15 961 euróval.
Drága ország
Magyarország az egy főre jutó 583 eurós havi átlagkeresettel nem fért be az első 20. helyezett közé, vásárlóerő tekintetében pedig még ennél is hátrébb, a 24. helyre szorult. A magyaroknak évente fejenként reálértékben 8096 euró - az összes ország vásárlóerejéből számított átlagnak mindössze 56,5 százaléka - áll rendelkezésére. Összehasonlításképp: a velünk egy időben EU-taggá váló Szlovénia esetében ez a mutató 69,6 százalék, míg a sereghajtó Észtország esetében csupán 43,3 százalék.
