Gyurcsány Ferenc első európai uniós főszereplésére az Európai Tanács november 5-i állam- és kormányfői tanácskozásán kerülhet sor. Egyébiránt addig is roppant sűrű az EU nem pusztán protokolláris programja, hiszen már október 6-án téma lesz a bővítési javaslatra vonatkozó csomag, az új bizottságok október 27-én az alkotmányos szavazással foglalkoznak, november 1-én a Bizottság tanácskozik. Az állam- és kormányfők a lisszaboni folyamatról konzultálnak egyebek között, később pedig a török uniós tagság feltételeivel, majd a középtávú költségvetés alapelveivel foglalkoznak az EU döntéshozói.

A közelmúltban az Országgyűlés elfogadta azt a törvényt, amely segíti a kormány és a Ház közötti uniós álláspontok kialakítását, s amint arról Gottfried Péter, a Külügyminisztérium
Integrációs és Külgazdasági Államtitkárság helyettes államtitkára a Miniszterelnöki Hivatal szeptember 22-i tájékoztatóján részleteket is közölt, így garantálható, hogy az EU heti 35-40 tárgyalásán, s legalább kétszáz munkacsoport tanácskozásán konzisztens magyar álláspontot képviselhessenek a képviselők és a szakértők. Az elmúlt viszonylag rövid időszak alatt is mintegy 500 ügy került napirendre e fórumokon, közöttük például a szoftver-szabadalomról kialakítandó uniós álláspont. (Magyarországon ugyan a szakma és a kormányzat eltérően értelmezi ebben a témában azt, hogy mi is az előnyös számunkra ám a kabinet – tudtuk meg Gottfried Pétertől – nem zárkózik el semmilyen jogi normaként is kezelhető szakszerű indítványtól.)

A brüsszeli erőltetett menetet az is jellemzi, hogy a 34 miniszteri tanács 20 napirendi pontot tárgyalt meg négy hónap alatt. Az EU aktuális nagy témái között tartandó nyilván az alkotmányos szerződés kérdésköre, vagy éppen a 2007. utáni pénzügyi perspektíva taglalása. A bővítésről ugyancsak folynak az előkészítő megbeszélések, a bolgár és a román uniós taggá válás mellett jövőre már Horvátország ebbéli pozíciója is napirenden lesz. (A bővítési csomag kulcskérdése Törökország, formális döntésre decemberben lehet számítani.) A magyar álláspont alapelve az, hogy amint Magyarországnak is meg kellett felelnie az úgynevezett koppenhágai feltételeknek, hasonló mérce számítson a bővítés során a jövőben is.

Egy kérdésre válaszolva Gottfried Péter kifejtette, hogy a magyar kormányzat ugyan korrigálta az államháztartási hiányra vonatkozó adatokat, de azt Brüsszel eddig nem kifogásolta. Ettől még az úgynevezett konvergencia program teljesítésétől nem hátrál meg a gazdaság, s az euró bevezetésének dátumát sem szándékszik módosítani, azaz ez nincs napirenden. Már csak azért sem, mert az euró nem a megfelelés, hanem saját magunk miatt fontos. Az EU-ban csak pénzügyminiszteri szinten folytak megbeszélések a stabilitási paktumról, Gottfried Péter szerint eddig annyi eredménnyel, hogy a tagországok megfontolandónak tartják a különböző deficitek eltérő módon való kezelését.

A csatlakozásunk óta eltelt négy hónap értékeléséhez tartózik, hogy a jogharmonizáció „versenyében” Magyarország igen jó pozíciót vívott ki, mivel a 25 tagország között a 4. legjobbnak számít. A munkaerő-áramlás nem okozott földcsuszamlást, a régi tagországok félelme nem bizonyult indokoltnak. Magyarországnak is arról van tapasztalata, hogy hozzánk sem jöttek kimutathatóan nagy számban munkavállalók az EU-ból, annak új tagországaiból sem.