A magyar lakosságnak az elmúlt év során leginkább egzisztenciális félelmei voltak, az év elején az emberek 70 százaléka, az esztendő végén 74 százaléka szerint a munkahelyek hiánya jelentette a legnagyobb veszélyt ebben az országban. Egy éve 64, mostanában 68 százalékot töltött el félelemmel hazánkban az elszegényedés, a szociális egyenlőtlenség.
Háttérbe szorult a korrupció, pedig jelentős
Úgy tűnik a napi gondok háttérbe szorítják a lakosság korrupciótól való aggodalmát. Bár a magyarok ezt továbbra is jelentős gondnak tekintik, de a múlt évben egyre csökkent – 53-ról 42 százalékra – az említők aránya. (A magyarországi cégek jelentős hányada készül növelni kölcsönzött munkavállalóinak arányát, mert szerintük így jobban biztosítható a rugalmasság a válság idején.)
Annak ellenére, hogy maga a korrupció az országban nem javult. A Trancparency International (TI) 2011. december 1-én publikált Korrupció Érzékelési Indexén Magyarország ugyanis semmit nem lépett előre. A 183 országot vizsgáló listán Magyarország az 54. helyen szerepel. Új-Zéland, Finnország és Dánia a legkevésbé korrupt, a sort pedig Szomália és Észek-Korea zárja.
A belső, egzisztenciális gondok a világ sorsát befolyásoló ügyekről is elterelik a magyarok figyelmét. Távolinak érzik maguktól a jólét állam fenntarthatóságának kérdését – ez csupán 10-14 százalékunkat foglalkoztat – a környezeti ártalmak és a klíma esetleges változása 1-2 százalékot, a terrorizmus legfeljebb 1 százalékot aggaszt mostanság hazánkban. A kvalifikáltabb rétegek és a fiatalok az átlagosnál valamivel nagyobb problémának tartják a globalizáció esetleges negatív járulékait (3-4 százalékponttal magasabb a nyugtalanok aránya), de ezek a tényezők körükben is a rangsor végén találhatók.
A globális nehézségeket általában, a világ országainak többségében is a rangsor végén találhatjuk, igaz, valamivel nagyobb említési arányokkal. Olyan jól magyarázható, átlagtól való eltérések persze akadnak, mint a japánok jelentős, 25-30 százalékra jellemző félelme a környezeti veszélyektől.
Egyébként általában a világ országaiban is a munkahely elveszítésétől és a szegénységtől tartanak leginkább az emberek, de az aggódók aránya a globális átlagot tekintve, alacsonyabb, mint hazánkban: az előbbinél 45-50, az utóbbinál 35-30 százalék között alakult a tavalyi évben, derül ki az Ipsos január elején publikált kutatásából, amelyet a csoport 2011-ben a világ 27 országában, a felnőtt népességet reprezentáló mintán végzett.
Munkanélküliség és elszegényedés
Magyarország legnagyobb problémájának a munkanélküliséget érezték, s érzik az emberek: a tavalyi esztendőben 70-74 százalék közötti arányban sorolták a négy fő gond közé. Ez annyira általános vélemény, hogy a társadalom minden csoportjában az aggodalmak listájának első vagy a második helyén szerepel. A munka világából való kiszorulás egyik következménye lehet az anyagi ellehetetlenülés, az elszegényedés. Ezért sem meglepő, hogy a magyar lakosság a tavalyi évben magas, 61-68 százalékos arányban sorolta a félelmek rangsorának élvonalába a szociális háló kilyukadását, az egzisztenciális lecsúszást. Erre a problémára főképpen az alacsony iskolázottságúak, a szakképzetlen rétegek, az idős emberek érzékenyek inkább s a szegénységre a nők aggódó figyelme is nagyobb mértékben rávetül, mint a férfiaké. (Hogy kerüljük el az elbocsátást?)
Bár a munkanélküliség és a szegénység a világ más országaiban is rettegett dolog, az aggodalmaskodás általánosságban azonban szerényebb mértékű, mint a magyaroké. A munkahelyek hiánya nagyjából ugyanolyan mértékű probléma az olaszok, mint a magyarok számára (az ettől tartók aránya 70-76 százalék volt tavaly). A spanyolok viszont még nálunk is jobban félnek attól, hogy nem lesz munkájuk (80-85 százalék tart ettől). (A magyar álláskeresők közel harmada egyetlen idegen nyelvet sem beszél.)
A szegénység rajtunk kívül a kínaiakat, az oroszokat és a németeket is az átlagosnál nagyobb mértékben nyugtalanítja, de az arányok alacsonyabbak (50 és 60 százalék közöttiek).
Erősödött a rendszerváltás óta fennálló félelem
Az egészségügyi ellátás romlásától való aggódás is kiemelkedő mértékű, jóllehet jóval kevesebb magyarra volt jellemző a tavalyi évben - a lakosság 26-30 százalékára. Nem jelentéktelen, de az előbbieknél mégis kisebb arányban - tavaly 15-22 illetve 13-17 százaléknyian - érzik problematikusnak a bűnözést, erőszakot valamint az erkölcsi értékek devalvációját. Az utóbbi megítélésében egyébként karakteres különbségeket érzékelhetünk a társadalmi státusz változásával. Az iskolázottság emelkedésével egyre nő a morális szempontok súlya, a diplomások több mint egynegyede a négy legnagyobb gond közé sorolta. (A nagyvárosi élet a számtalan előnye mellett hátrányokkal is jár, például egészségügyi szempontból.)
A magyarok félelmi dobogóján lévő három tényező mindegyike gazdasági, anyagi természetű. A munkanélküliség és az anyagi szűkösség miatt a rendszerváltás óta szorong a magyar társadalom, de ezek a dolgok az elmúlt években a szokásosnál is több embert nyugtalanítottak.
Rossz hangulatban a választók
Ezek után nem meglepő a kutató cég egy másik, az ország felnőtt lakossága körében január elején végzett közvélemény-kutatásának eredménye: minden eddigit meghaladó, 57 százalékos a pártoktól elfordulók aránya, és a lakosság 84 százaléka szerint rossz irányba tart Magyarország.
Az összegzés szerint a biztos pártválasztók - e körbe egyébként a választópolgároknak csupán az egynegyede tartozik - 39 százaléka támogatja a Fideszt, 26 százaléka az MSZP-t, a Jobbik 22, az LMP 9, a Demokratikus Koalíció (DK) 3 százalékon áll.
