A kedden nyilvánosságra hozott brit és ír korlátozó intézkedések azt jelentik, hogy London és Dublin nem alkalmazza a két új EU-tagállam esetében a nyitott kapuk politikáját, amelyet az előző, 2004-es bővítési körben az akkor belépő országok, köztük Magyarország munkavállalói számára mindkét kormány meghirdetett, lehetővé téve az akkor belépett nyolc kelet-európai tagország állampolgárainak a szabad munkavállalást Nagy-Britanniában és Írországban.
A beterjesztésből kiderül az is, hogy Románia és Bulgária belépésével a brit kormány törli azt a kvótarendszert, amely jelenleg az unión kívülről érkező, képesítés nélküli vagy alacsony képzettségű munkavállalókra érvényes, vagyis az ilyen munkákat januártól London kizárólag a román és bolgár állampolgároknak tartja fenn. Ez a rendszer évente valamivel kevesebb mint 20 ezer, képesítés nélküli vagy alapképzettségű külföldi munkavállalását teszi lehetővé.
Nagy-Britannia volt a legnagyobb régi EU-tagállam, amely az előző, 2004-es bővítési hullám után azonnal megnyitotta munkapiacát az új tagállamok előtt, lemondva a csatlakozási szerződés által lehetővé tett átmeneti korlátozásokról. A brit kormány annak idején arra számított, hogy évente legfeljebb 5-13 ezer tartós letelepülő érkezik Kelet-Európából.
A legutóbbi hivatalos adatok szerint azonban az eddig nyilvántartásba vett munkavállalók száma megközelíti a 450 ezret, sőt az egyéni vállalkozókkal együtt, akiknek nem kell külön bejelenteniük munkavállalásukat a belügyminisztériumban, a Nagy-Britanniában dolgozó kelet-európai EU-polgárok akár 600 ezren is lehetnek. Az új tagállamokból érkezettek mintegy kétharmada lengyel.
Az Erópai Bizottság sajnálkozik
Az Európai Bizottság kedden sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az Európai Unió több tagországa korlátozni kívánja a bolgárok és románok szabad munkavállalását januártól - jelentette ki a brüsszeli végrehajtó EU-testület szóvivője kedden.
Az EU-tagállamoknak még az idén dönteniük kell arról, hogy beengedik-e a román és bolgár munkaerőt. Nagy részük ugyanakkor még nem hozott végleges határozatot, csupán Finnország, Svédország, Észtország, Lettország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia jelezte, hogy nem vezet be korlátozást, London és Dublin mellett pedig Dánia és Ausztria közölte egyértelműen elutasító válaszát a korlátlan munkavállalásra.
