Feltehetően a kérdés kontextusának is betudható, hogy annak is igen pártos a megítélése, mennyire zavarná az egyes válaszadókat, ha személyes adataik nyilvánosságra kerülnének. A kormánypárti tábor több mint kétharmadát (71 százalék) ez nagyon zavarja vagy zavarná, míg a Tisza-szavazók közül csak 21 százalék nyilatkozott így (40 százalékukat pedig egyáltalán nem, vagy inkább nem zavarná egy ilyen eset). Ebben a kérdésben azonban a többi ellenzékiek és a pártnélküliek inkább a kormánypárthoz állnak közelebb: az előbbiek 57 százalékát, utóbbiak 73 százalékát zavarná, ha a saját adataik lennének érintettek.
Óvatosságra intő jel a Tisza Párt számára az a tény, hogy az adatszivárogtatás körülményeitől függetlenül kritikusak a választók a Tisza jelöltállítási folyamatával kapcsolatban (az adatszivárgásra való tekintettel a Tisza ismét elcsúsztatta a jelöltállítás folyamatát). A megkérdezettek 28 százaléka értett csak egyet a leginkább megengedő narratívával, miszerint: „Teljesen érthetőek a csúszások, jól teszi a Tisza, hogy óvatosan jár el.” Egy további 20 százalék szintén megengedő, de kritikusabb véleményt képvisel („A helyzetre való tekintettel érthetőek a csúszások, de azért lehetett volna profibban kezelni a folyamatot.”). Igazán kritikusnak a magyarok 26 százaléka mondható („Kezd bohózattá válni ez az egész jelöltállítás, és a Tisza alkalmatlanságáról árulkodik.”), míg szintén 26 százalék nem tudja megítélni a kérdést. A kormánypártiak többsége (59 százalék) a legkritikusabb véleményt érzi magáénak (míg 21 százalék nem tudta megítélni a kérdést), a tiszások viszont nagyrészt összezárnak: 67 százalékuk a legmegengedőbb, míg egy további 22 százalék a szintén megengedő, de valamelyest kritikus vélemény mellett tört lándzsát.
