"Akkor miből fizetjük a táppénzt?!"

A szakszervezetek nem engednek: szerintük az egész egészségügyi reform rossz, ahogy van, nincs koncepció és a csak a privatizációt készíti elő. A kormányoldal nem érti, hogy miért keverik össze a magánbiztosítást a befektetők bevonásával. A munkaadói oldalnak nem sok tér maradt, a szakszervezetek (a sztrájk mellett) abban reménykednek, hogy néhány szocialista képviselő meggondolja magát és nemmel szavaz a törvény december 17-i parlamenti végszavazásán.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén továbbra is a patthelyzet az úr, ugyan a munkáltatói oldal nem volt elutasító, csak azt firtatta, hogy miként finanszírozzák majd a táppénzt, illetve a hasonló egészségügyi szolgáltatásokat, ha ezek elkerülnek az egészségbiztosítási alaptól.

A kormányzati oldal kijelentette, hogy ha ezek finanszírozása átkerül a nyugdíjalaphoz, akkor ehhez forrásokat is átadnak, s nem terveznek nyugdíjjárulék-emelést. (A központi költségvetés a járulékot nem fizetők után jövőre 307 milliárd forintot, a GYED kiadásaira 40 milliárd forintot fizet be 2008-ban az Egészségbiztosítási Alapba.)

Nincs szolidaritás?

A szakszervezetek nem kívánnak az egészségbiztosítás reformjáról a parlamentben jelenleg tárgyalt törvényjavaslat kereti között egyeztetni - közölte Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke az ülésen, mert - mint mondta - koncepcionálisan másként értékelik a követelményeket. A szakszervezeti vezető hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat a legújabb módosításokkal is csak arra lenne alkalmas, hogy egy társadalmi vita alapja legyen. Borsik János rámutatott, hogy a kormányzat hiába hajtogatja, hogy a törvényjavaslat alapján fennmarad a nemzeti kockázatközösség, érvényesül a szolidaritás elve, mert szerintük a magánbefektetők bevonásával mindez nem valósul meg. Borsik János kifogásolta azt is, hogy a kormánynak nincsenek hatáselemzései a javasolt modellről.

A kormány és a szakaszervezetek közötti vita koncepcionális jellegű - hangsúlyozta Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke, a munkavállalói oldal szóvivője is a tárgyaláson. Álláspontjuk szerint a törvényjavaslat az újabb módosító indítványok ellenére sem felel meg a nemzeti kockázatközösség és a társadalmi szolidaritás céljainak, logikájának. Szerintük ezekkel a célokkal és logikával nem egyeztethető össze a profitszerzés, a verseny.

Van kockázatközösség

Gyurcsány a blogjában...

azt írja, hogy a pénztárak nem biztosítók, nem ajánlanak önállóan biztosítási csomagokat, nincsenek egymással versengő díjtételeik, nem utasíthatják el a hozzájuk jelentkezőket, legfeljebb olyan, érdekeltséget teremtő plusz-szolgáltatást nyújthatnak, mint a vizitdíj átvállalása a szűréseken résztvevő tagoktól.
"A pénztárak elsősorban menedzselik, segítik, szervezik és ellenőrzik a rendkívül tagolt, sokelemű szolgáltatási folyamatot. (...) A pénztárak ellenőrzik, hogy azt a szolgáltatást kapjuk-e meg, amit a biztosító nekünk egyébként megígért, ellenőrzi, hogy csak annyit számolnak-e el a szolgáltatást nyújtói - mondjuk a kórházak, a rendelők - amennyit meg is kaptunk.
Ellenőrzik, hogy nem akarnak-e nekünk mindenáron több szolgáltatást eladni, értékesíteni, mint amennyi az adott helyzetben szükséges volt" - írta, hangsúlyozva: a pénztár a biztosított erős érdekérvényesítő partnerévé válik.

Matejka Zsuzsa, az Egészségügyi Minisztérium kabinetfőnöke arra hívta fel a szakszervezetek figyelmét, hogy ne keverjék össze a magánbiztosítást a magánszereplők bevonásával. A magánbiztosítás valóban azt jelentené, hogy a befizetett járulékkal arányos szolgáltatást lehetne igénybe venni. A benyújtott törvényjavaslatban azonban nem erről van szó. A járulékot mindenki a jövedelme szerint fizeti, a szolgáltatást pedig a szükségletei szerint veheti igénybe. Ezt pedig nem lehet másnak nevezni, mint nemzeti kockázatközösségnek és a szolidaritás érvényesülésének.

Mint mondta, hogy a magán befektetőknek, akik kisebbségi 49 százalékos tulajdont szerezhetnek, már indulásként személyenként 120 ezer forintos fizetési kötelezettségük van, mindez 120 milliárd forintos többletforrást jelent majd a rendszernek.

Matejka Zsuzsa szólt arról is, hogy az újabb módosító indítványok révén többek között a pénztárak igazgatósági elnökét is a többségi állami tulajdonos jelöli majd, a kisebbségi befektetői tulajdonos egy operatív cégvezetőt választhat, mindez egy együtt-döntési kötelezettséget jelent majd.

A pénztárak kötelesek lesznek majd ügyfélszolgálatot is létesíteni a jobb tájékoztatás érdekében településenként 25 ezer, kistérségenként 10 ezer biztosított esetében.

Véleményvezér