Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén továbbra is a patthelyzet az úr, ugyan a munkáltatói oldal nem volt elutasító, csak azt firtatta, hogy miként finanszírozzák majd a táppénzt, illetve a hasonló egészségügyi szolgáltatásokat, ha ezek elkerülnek az egészségbiztosítási alaptól.
A kormányzati oldal kijelentette, hogy ha ezek finanszírozása átkerül a nyugdíjalaphoz, akkor ehhez forrásokat is átadnak, s nem terveznek nyugdíjjárulék-emelést. (A központi költségvetés a járulékot nem fizetők után jövőre 307 milliárd forintot, a GYED kiadásaira 40 milliárd forintot fizet be 2008-ban az Egészségbiztosítási Alapba.)
Nincs szolidaritás?
A szakszervezetek nem kívánnak az egészségbiztosítás reformjáról a parlamentben jelenleg tárgyalt törvényjavaslat kereti között egyeztetni - közölte Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke az ülésen, mert - mint mondta - koncepcionálisan másként értékelik a követelményeket. A szakszervezeti vezető hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat a legújabb módosításokkal is csak arra lenne alkalmas, hogy egy társadalmi vita alapja legyen. Borsik János rámutatott, hogy a kormányzat hiába hajtogatja, hogy a törvényjavaslat alapján fennmarad a nemzeti kockázatközösség, érvényesül a szolidaritás elve, mert szerintük a magánbefektetők bevonásával mindez nem valósul meg. Borsik János kifogásolta azt is, hogy a kormánynak nincsenek hatáselemzései a javasolt modellről.
A kormány és a szakaszervezetek közötti vita koncepcionális jellegű - hangsúlyozta Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke, a munkavállalói oldal szóvivője is a tárgyaláson. Álláspontjuk szerint a törvényjavaslat az újabb módosító indítványok ellenére sem felel meg a nemzeti kockázatközösség és a társadalmi szolidaritás céljainak, logikájának. Szerintük ezekkel a célokkal és logikával nem egyeztethető össze a profitszerzés, a verseny.
Van kockázatközösség
"A pénztárak elsősorban menedzselik, segítik, szervezik és ellenőrzik a rendkívül tagolt, sokelemű szolgáltatási folyamatot. (...) A pénztárak ellenőrzik, hogy azt a szolgáltatást kapjuk-e meg, amit a biztosító nekünk egyébként megígért, ellenőrzi, hogy csak annyit számolnak-e el a szolgáltatást nyújtói - mondjuk a kórházak, a rendelők - amennyit meg is kaptunk.
Ellenőrzik, hogy nem akarnak-e nekünk mindenáron több szolgáltatást eladni, értékesíteni, mint amennyi az adott helyzetben szükséges volt" - írta, hangsúlyozva: a pénztár a biztosított erős érdekérvényesítő partnerévé válik.
Mint mondta, hogy a magán befektetőknek, akik kisebbségi 49 százalékos tulajdont szerezhetnek, már indulásként személyenként 120 ezer forintos fizetési kötelezettségük van, mindez 120 milliárd forintos többletforrást jelent majd a rendszernek.
Matejka Zsuzsa szólt arról is, hogy az újabb módosító indítványok révén többek között a pénztárak igazgatósági elnökét is a többségi állami tulajdonos jelöli majd, a kisebbségi befektetői tulajdonos egy operatív cégvezetőt választhat, mindez egy együtt-döntési kötelezettséget jelent majd.
A pénztárak kötelesek lesznek majd ügyfélszolgálatot is létesíteni a jobb tájékoztatás érdekében településenként 25 ezer, kistérségenként 10 ezer biztosított esetében.
