Ahol jobb az állami, mint a privát, az a honi erdőgazdálkodás - derült ki a földművelésügyi tárca november 17-i tájékoztatása alapján. Igaz, ez főleg annak köszönhető, hogy magánkézben rendszerint nagyon kis erdők - áldalában 2 hektárnyi területek - kerültek, s nem is érdekeltek a gazdák a tényleges gazdálkodásban. Az állami tulajdonlás azonban több mint bonyolult, hiszen a köz nevében többféle birtoklási gyakorlat létezik, s jellemző az összehangolatlanság, a viszonylagos szervezetlenség. Az Európai Unióban ennek ellenére nem rosszak a magyar erdőgazdálkodás pozíciói. A honi erdők 42 százaléka van magánkézben, az EU-ban ez az arány 70 százalék, melynek 80 százalékán tényleges erdőgazdálkodás folyik. A fafeldolgozás pedig legalább 4 millió embernek jelent munkát, megélhetést.
Érdekes módon a Trianon utáni Magyarországon az elmúlt 80 évben folyamatosan bővült a fával beültetett terület, 1920-ban az ország 11 százalékát, 2004-ben pedig 20 százalékát borította erdő. Az Európai Uniónak nincs egységes, összehangolt erdészeti politikája, a hazai támogatási szisztémákat pedig EU-konformnak tekinti Brüsszel. A vidékfejlesztésnek azonban megannyi programja létezik az unióban, s ezek, kivált, ha a mezőgazdaságból élőknek jelent megélhetési alternatívát a növénytermesztés, állattartás helyett, sokféle támogatást vonzanak. A földművelésügyi tárcánál azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a Magyarországon mind inkább szorgalmazott energetikai célú erőültetés és fakitermelés nem számít erdészeti tevékenységnek, bármennyire is elemi érdekel mind az EU-nak, mind hazánknak a megújuló energiaforrások erőteljesebb, növekvő arányú hasznosítása. Amúgy az igaz, hogy a tényleges erdőinknek az 50 százaléka tűzifának tekinthető, csak éppen nem áramtermelő célú erőművekben hasznosítják. Magyarországon a 3-5 év alatt megtermő, valóságosan energetikai célú faültetvényeket agrotechnikai szabadpiaci tevékenységként könyvelik el.
A szaktárca erdészettel foglalkozó főosztályán 750 ezer hektárra teszik azt a területet, ahol erdősíteni lehet és érdemes is. Az EU-val való stratégiai együttműködés erre módot, s több tekintetben támogatást is jelent. A készülő 2006-ot követő öt éves pénzügyi ciklus időszakára azonban annak a feltételeit is kidolgozza a mezőgazdasági kormányzat, hogy hogyan lehet például társulási feltételrendszerben a magánerdészetek gazdálkodási érdekeltségét javítani.
