Általában azt tekintjük távmunka-végzésnek, amikor a munkavállaló helyett a munkája utazik, távközlési vonalakon. A közlekedést kiváltó elektronikus kapcsolattartás olcsóbb, rugalmasabb.

A lényeg a helytől való függetlenség

Az otthoni munka a távmunka-végzés alapvető formája, de a kettő nem egyenlő egymással. A távmunka lényege pontosan a helytől való függetlenség. A dolgozó a munkát a számára kényelmes, ideális helyszínen végzi. Akár távmunka-központokban, teleházakban is, amelyek a cég központjához vagy a munkavállalók többségéhez közel épülnek fel. Telecenterekkel is találkozhatunk, amelyeket a helyi közösségek, önkormányzatok hoznak létre.

Egy másik típus a mobil vagy vándorló távmunkások által végzett munka, amely a munkavállaló utazásaihoz kapcsolódik. Emellett beszélhetünk még „szatellit” irodákban vagy call centerekben végzett távmunkáról is.

A távmunkás dolgozhat munkaviszonyban, mellékállásban vagy megbízási jogviszonyban, vállalkozóként. Munkája azonban nem tévesztendő össze a bedolgozói tevékenységgel, mivel az előbbi elsősorban íróasztal mellett, számítógépen végezhető szellemi tevékenységet jelent. Gyakorlatilag minden olyan munka, amely személyes megjelenés nélkül végezhető, kiadható távmunkába: adatgyűjtés és -feldolgozás, telefonos ügyfélszolgálat és -ügyelet, titkárnői/asszisztensi munka, webtervezés és -fejlesztés, weboldal-üzemeltetés és -menedzselés, rendszergazda-szolgálat, hálózatfejlesztés és -felügyelet, szoftverfejlesztés, grafikai munkák, szöveg- és kiadványszerkesztés, médiafigyelés, piac- és közvélemény-kutatás, konzultáció, rajzolás, könyvelés, programozás, fordítás, telemarketing, távoktatás.

Nálunk (még) kevés

Az elmúlt években végzett kutatások szerint Magyarországon 1 százalék körüli a távmunkások aránya. Jelenleg nagy részük kényszervállalkozó, aki azért alapított céget, hogy számlaképes legyen. A klasszikus, alkalmazotti távmunka jelenléte így hazánkban elenyésző, elterjedését a konzervatív munkakultúra, a változástól való félelem és persze az alacsony PC- és internetpenetráció is hátráltatja.

Tavaly novemberben a Nextra 9 országban piackutatást végzett a távmunka elterjedtségéről az 50–1000 főt foglalkoztató vállalatok körében. Kiderült: a megkérdezettek 82 százalékánál még egyáltalán nem ajánlották fel a távmunka lehetőségét, pedig annak a technológiai háttere a 86 százalékuknál valamilyen formában megvolt. A magyar munkáltatók 59 százaléka iparágtól függetlenül nem szorgalmazza a rugalmas munkavégzést, pedig a válaszolók 69 százaléka szívesen végezné munkáját otthonról vagy rugalmasan.

Magyarországon a távmunka bevezetését akadályozó két leggyakrabban említett tényező a vállalati IT-rendszer hiányossága és a nagymérvű tartózkodás az új megoldások alkalmazásától, míg a többi vizsgált ország az IT-rendszer hiányossága mellett a felső vezetés érdeklődésének hiányát és a cég költségvetési limitjét tartja hátráltató faktornak. A távmunka legfőbb hátrányának azonban Európa-szerte, így hazánkban is, a csapatmunka összeomlását tartják.

Ma-táv-munka

A Matáv 1997-ben az elsők között kezdte kutatni az „atipikus foglalkoztatás” lehetőségét, 2001-ben pedig már alkalmazottai számára biztosítani tudta a távmunka feltételeit.

- A távmunka ötletét a munkaerő-piaci verseny hozta elő, és jó módszernek bizonyult a kvalifikált munkaerő megtartására, valamint az ügyfelek gyorsabb kiszolgálására – magyarázza Gráczki Eszter, a Matáv emberi erőforrás osztályának vezetője.

Már az első lépésben kiderült, hogy a munkakörök nagy része - többnyire az adminisztrációs, ügyviteli, számítástechnikai feladatok vagy akár a projektmenedzseri teendők - kihelyezhető. A Matáv vállalta, hogy kitelepíti a megfelelő eszközöket, megteremti a biztonságos hálózati hozzáférést, s a távmunkások új munkahelyét is megfelelteti a munkavédelmi előírásoknak.

- A teljes infrastruktúrát a Matáv állta, de többletköltséget valójában csak az ISDN-vonalak kihúzása jelentett, hiszen a többi az irodában is adott lett volna. A Távmunka kézikönyvben minden feladatot, előírást rögzítettünk, és ragaszkodunk a benne foglaltak betartásához – tájékoztat Gráczki Eszter.

Az új helyzet konfliktusokat teremthet a vezetés számára, ezért alapos felkészítő programot dolgoztak ki mind a vezetők, mind a távmunkások számára. Végül a Matávnál egy-másfél év alatt indult be a távmunka, és az idén már jól működik.

– A Matáv teljes létszáma több mint nyolcezer fő, ebből kettőszáznyolcvan távmunkás, s a számuk lassan nő. Azért nem több, mert a távmunka nálunk önkéntes alapú. S akik vállalkoztak rá, váltott távmunkában dolgoznak: a hét bizonyos napján a munkahelyükön végzik feladataikat. Ha azonban valaki mégsem tud megbirkózni az új helyzettel, visszamódosíthatjuk a szerződését, s hagyományos módon végezheti tovább a munkáját – mondja az osztályvezető.

A többség már laptoppal dolgozik

Az IBM Magyarországnál a kollégák jelentős része ma nem irodához kötötten végzi a munkáját, a cégnél az első hordozható számítógépek már hét évvel ezelőtt megjelentek. 1996–1997-ben – amikor az internet hazánkban még gyermekcipőben járt - a közvetlen ügyfélkapcsolatot tartó technikai szakemberek már 100 laptoppal dolgoztak, és elérték az IBM levelezőrendszerét. 1999-ben pedig, amikor az IBM Magyarország új irodaházba költözött, a távmunka – ez esetben inkább a mobil munkavégzés – szabályozott formát öltött.

- A mobil munkavégzésnek kezdetben praktikus okai voltak. Sok kereskedelmi képviselő, technikai szakember az ideje jelentős részét ügyfeleknél töltötte, és a magával vitt munkaeszközeivel hatékonyabb lehetett, ismertetőket, előadásokat tarthatott. A hordozható számítógép nagy szabadságot ad akkor is, ha egy következő napi eseményre kell felkészülni - mondja dr. Szabó Balázs, az IBM Magyarországi Kft. humánerőforrás-igazgatója.

Akik megkapták laptopjukat – értékesítők, kereskedők és szolgáltatást végző szakemberek –, kezdetben a saját gépükön lévő adatokból dolgozhattak, nem volt hálózati hozzáférésük. Később betárcsázós módszerrel elérhetővé vált a vállalati intranet és az internet is. A sávszélességet ezután a hálón közlekedő anyagok mérete miatt megnövelték. Jelenleg már 370 laptopot használnak a magyar szervezetnél, s ez több, mint az asztali gépek száma.

- Nem várjuk el senkitől, hogy reggel nyolctól este öt óráig az irodában üljön, és dolgozzék. A végeredmény, a jól elvégzett munka, az ügyfelek elégedettsége számít – hangsúlyozza dr. Szabó Balázs.

Az IBM világszerte kiköti, hogy egy munkatárs heti 4 napnál többet nem tartózkodhat távol az irodájától. Ezt a magyar cégnél soha nem érik el, a tapasztalatok szerint a munkatársak mindennap bejönnek, ha minimális időre is. Az egyes divíziók heti egyszer tartanak értekezletet.

Nálunk: integráltan

Távmunka-ötletért nem kell messzire mennünk. Lapunk szerkesztőségében, a Piac és Profit Kiadónál egy helyszínen írják, szerkesztik, tördelik az újságot, s ugyanitt dolgoznak a hirdetésszervezők, marketingesek is. A munkacsoportok tagjai személyesen és elektronikus formában kommunikálnak egymással, a lapkészítés folyamata azonban teljes mértékben elektronizált, sőt a hirdetési anyagok is elektronikus csatornán érkeznek. Mindezt helytől függetlenül, távolról is megtehetnék, amely jelentősen csökkentené a bérleti díjakat és a rezsiköltségeket.

- Tervezzük a távmunka kipróbálását. A belső kommunikációs rendszer adott, és ahhoz, hogy igazán hatékony távmunka végzést érhessünk el, azt - véleményem szerint - ötvözni kell egy integrált vállalatirányítási rendszerrel. Ez ugyanis lefedné az információáramlás, a kommunikáció, a vezetés és irányítás, a döntés-előkészítés, valamint a visszacsatolás fázisait is – véli Demcsák Mária, a Piac és Profit üzleti magazin főszerkesztője.

Cikkünk része a Piac és Profit 2003. szeptemberi számában megjelent, a a távmunkáról szóló összeállításnak!