Vesztegetés, piaci árkartellezés, befolyásolás: néhány jellemző példa azokból az etikátlan módszerekből, melyeket piaci szereplők, globális és helyi vállalatok egyre gyakrabban alkalmaztak az elmúlt évben üzleti céljaik elérése érdekében. A Transparency International (TI) által szerdán megjelentetett Globális Korrupciós Jelentés szerint nemcsak a korrupcióra, hanem korrupcióval kapcsolatos eljárások eredményeként kiszabott bírságra is nagyságrendekkel többet kellett költeniük világszerte a vállalatoknak. A jelentés szerint a romló tendencia okai között található az alkalmazottak romló közhangulata, illetve a fogyasztók és lehetséges üzleti partnerek közötti bizalomvesztés.

A fogyasztók az üzleti korrupció vesztesei

"Az etikus vállalati magatartás elengedhetetlen feltétele a befektetés-biztonság, a kereskedelmi fellendülés és az üzleti stabilitás megteremtésének szegény és gazdag országokban egyaránt - különösen most, amikor történelmi jelentőségű válságból próbálunk kilábalni" - mondta a jelentés megjelenése kapcsán Huguette Labelle, a Transparency International elnöke. A Globális Korrupciós Jelentés készítésekor megkérdezett nemzetközi üzleti vezetők fele úgy véli, hogy az üzleti korrupció legalább 10%-kal növelte vállalatának költségvetését, ám a tanulmány kiemeli: a korrupció legnagyobb vesztesei maguk a fogyasztók. A Transparency International 1990 és 2005 közötti időszakot érintő kutatása szerint a 300 napvilágot látott nemzetközi kartell összesen több mint 300 millárd dollárt vett ki jogtalanul a fogyasztók zsebéből.

Kiemelt veszélyzóna: az átláthatatlan lobbizás

A Globális Korrupciós Jelentés által megjelölt másik „veszélyzóna" a vállalati és közszféra kapcsolatából, a piaci lobbizásból fakad. A jelentés szerint a lobbizás átlátható feltételeinek hiánya, a felügyelet gyengesége és hiányossága miatt bizonyos vállalatok és üzleti szektorok aránytalan és jogtalan befolyást nyernek az államigazgatás felett. A Standard&Poor 100-as toplistáján szereplő globális vezető vállalatok legalább harmada felügyelői bizottsági eljárást indított politika-közeli költéseinek kivizsgálására 2008-ban.

A korrupció ellenes vállalati program megtérül

A borúlátó Jelentésből egyúttal az is kiderül, hogy az etikus piaci magatartást követő - azaz korrupció-ellenes programot alkalmazó - vállalatok képesek a visszaélések jelentős visszaszorítására. A jelentés szerint többféle korrupció-ellenes üzleti alkalmazást ismernek világszerte, ezek bevezetése a menedzsment stratégiai döntésén múlik.

A Transparency International Magyarország a Jelentés főbb üzeneteit tegnap este mutatta be vezető üzletembereknek. A rendezvényen Varga István gazdasági miniszter mondott beszédet, melynek során hangsúlyozta a szemléletváltás szükségességét, valamint a bürokrácia csökkentését, az ellenőrzések növelésével együtt járó korrupció ellenes intézkedések bevezetését.

Alexa Noémi, Transparency International Magyarország ügyvezetője az eseményen kiemelte, hogy az üzleti szektor korrupciós kockázatainak megfékezésére szerencsére ma már rengeteg jól bevált eszköz áll rendelkezésre. Az, hogy a cégek élnek-e a korszerű rendszerek bevezetésével, nem csak pénz, hanem sokkal inkább szemlélet kérdése. Azok a vállalatok, amelyek hosszú távú stratégiákban gondolkodnak, hamar belátják, hogy a korrupciós kockázatok kiszűrése elemi üzleti érdekük.