A felmérésbe 22 országot, a világ legnagyobb exportőr országait vontak be, és a listán a legrosszabb osztályzatot Oroszország kapta, az utolsó helyre került, mivel 5,9 pont volt a 2008 évi megvesztegetési mutatója. Nulla és 10 pont között értékelték az országokat, és a magasabb pontszám azt jelezte, hogy a megkérdezett cégek kizárták, hogy az adott országban csúszópénzt kellene fizetniük a magas beosztású hivatalnokoknak.

Oroszország előtt a csúszópénz fizetési listán alul végzett Kína (6,5 pont), Mexikó (6,6) és India (6,8). Ezzel szemben Belgiumban és Kanadában fordul elő a legritkábban csúszópénz fizetése, e két ország pontszáma 8,8 pont volt. Ezután Németország, Nagy-Britannia és Japán következtek azonos, 8,6-os pontszámmal.

A magyarok nem bíznak a kormány korrupció-ellenes lépéseiben

A vizsgálat azt mutatja, hogy a nagyobb exportőr országok számos vállalata épít a csúszópénzek vonzerejére, hogy megrendelésekhez jusson - közölte a TI elnöke, Huguette Labelle. Főként az építőipari, az olajipari cégek, az ingatlanpiaci ágazat szereplői hajlanak a hivatalos személyek megvesztegetésére. A legkevésbé érintett ágazat az információs technológia, a halászat, a bank-és a pénzügyi szektor.

A felmérést 26 ország 2700 vállalata vezetőjének - köztük magyaroknak - a véleményére alapozták, Magyarország azonban nem szerepelt a vizsgálatba bevont 22 ország között. A magyar vállalatok véleménye más ország cégeivel egyetemben csak abban a táblázatban szerepel, amely a kormányok korrupció-ellenes intézkedéseinek hatékonyságát firtatta. Meglehetősen kedvezőtlenek voltak a magyar vélemények: a mintegy 100 válaszadóból 41, illetve 29 százalék teljesen hatástalannak, illetve hatástalannak minősítette saját kormánya törekvéseit, 16 százalék szerint azok közömbösek, 9, illetve 2 százalék minősítette az intézkedéseket hatásosaknak, illetve nagyon hatásosaknak. 3 százalék volt a kiértékelhetetlen válasz.