Ebben állapodott meg hétfőn annak a három tartománynak a miniszterelnöke, amelyek az úgynevezett Länderfinanzausgleich (tartományok közötti pénzügyi kiegyenlítés) keretében évtizedek óta milliárdokat fizetnek be a nagy közös kasszába. Ebből juttat azután a szövetségi kormány támogatást a rosszabb anyagi helyzetben lévő tartományoknak. Horst Seehofer bajor, Stefan Mappus baden-württembergi és Volker Bouffier hesseni kormányfő a stuttgarti együttes kormányülésen abban állapodott meg, hogy "utolsó esélyt" adnak a támogatott tartományoknak olyan párbeszéd megkezdésére, amelynek célja a támogatások felülvizsgálata lenne. Ha erre nem kerülne sor, illetve azon nem sikerülne módosítani a jelenlegi rendszert, akkor a karlsruhei alkotmánybírósághoz fordulnak jogorvoslatért.
Georg Fahrenschon bajor pénzügyminiszter tarthatatlannak nevezte, hogy míg a déli tartományokban a gyermekes szülők térítést fizetnek mind az óvodai, mind a napközi otthonos ellátásért, addig számos északi tartományban ez ingyenes. "A kiegyenlítő rendszer nem lehet pénzügyi függőágy" - fogalmazott Fahrenschon. Berlin kormányzó polgármestere (tartományi miniszterelnöke) nyomban visszautasította a támogatási rendszer módosítására irányuló követelést. "Senki se gondoljon arra, hogy felmondhatja a szövetségi szolidaritáson alapuló rendszert" - jelentette ki Klaus Wowereit. Egyúttal azt vetette Mappus szemére, hogy taktikai húzásból vetette föl a kérdést éppen most, két hónappal a Baden-Württembergben esedékes választások előtt. (Mappus pártját, a CDU-t az a veszély fenyegeti, hogy csaknem hat évtizednyi kormányzás után ellenzékbe szorulhat.)
Bajorország Berlinnek
Az NSZK fennállása óta mindössze egyetlen tartomány került át a támogatottak közül a támogatók soraiba: Bajorország. A müncheni kormány az adóbevételeiből tavaly 3,5 milliárd eurót fizetett be a közös kalapba, Hessen és Baden-Württemberg 1,7-1,7 milliárdot, Hamburg pedig 62 milliót "adakozott". A legnagyobb haszonélvezője a rendszernek Berlin tartomány volt (2,9 milliárd euró), mögötte Szászország jött föl a második helyre 843 millió euróval. Ennek dacára a drezdai kormány elnöke, Stanislaw Tillich felsorakozott a hármak mögött, ami erősen pártpolitikai színezetet ad a dolognak. A gazdag tartományokban ugyanis egytől-egyig CDU-, illetve CSU-kormány van hatalmon (akárcsak Drezdában), míg a rászorulók többségét szociáldemokrata vezetésű koalíció irányítja.
A Länderfinanzausgleich célja azonos életkörülményeket biztosítani a 16 tartományban, mivel ezek bevételei - gazdasági, földrajzi és regionális különbségek miatt - erős eltéréseket mutatnak. A tartományoknál jelentkező adóbevételeket (elsősorban az iparűzési, településfejlesztési és üdülési adót) újraosztják, többet juttatva belőlük a kevésbé tehetős tartományoknak. Utóbbiaknak a szövetségi állam az áfa-bevételből is átutal évente bizonyos összeget.
Két évvel ezelőtt még Észak-Rajna-Vesztfália is a közös kalapba befizető tartományok között volt, ám tavaly (a CDU-FDP koalíció bukása és az SPD-Zöldek kormány megalakulása nyomán) átkerült a "segélyezettek" közé.
