További új javaslat, hogy szigorúbban ellenőriznék a belső államadósság alakulását, és a GDP 0,2 százalékának megfelelő nem kamatozó letét elhelyezésére köteleznék azt az országot, amelynél megállapítják a túlzott hiány fennállását. A letét bírsággá alakulna át, ha az érintett ország nem teljesíti a túlzott hiány kiigazítására irányuló ajánlást. Az EU brüsszeli végrehajtó szerve az unió és az euróövezet gazdaságirányításának megerősítését célzó, átfogó jogalkotási csomagot fogadott el a már korábban bejelentett, illetve mostanra "beért" javaslatokkal.

Felügyelet 

 A meglévő szabályozás hiányosságai ugyanis a testület szerint "arra utalnak, hogy szélesebb körű és fokozott felügyeletre szorulnak a költségvetési politikák, továbbá a makrogazdasági politikák és a szerkezeti reformok is".

A bizottság fő törekvése, hogy a mostanihoz hasonló gazdasági válságok a jövőben megelőzhetők vagy legalább könnyebben kezelhetők legyenek. Sajtótájékoztatóján Olli Rehn pénzügyi biztos kijelentette: azt szeretné, ha idővel az összes javaslat - így a 0,2 százalékos letét is - valamennyi EU-tagországra érvényes lenne, nem csupán az euróövezet tagjaira.

Kérdés azonban, hogy sikerül-e elérni ehhez az uniós közös pénzt bevezetni egyelőre nem kívánó Nagy-Britannia és mások egyetértését. A javaslat szerint a kötelezettségeiket nem teljesítő tagállamokra "újféle jogérvényesítési mechanizmusokat" kellene alkalmazni.

Szorosabb figyelem

Az EU már eddig is előírta, hogy az adósságot lehetőség szerint a GDP 60 százaléka alatti szinten kell tartani, illetve ütemesen közelíteni afelé, de ezzel kapcsolatban az unió nem volt olyan szigorú, mint az államháztartási deficit GDP-arányos 3 százalékos határának átlépésénél. A bizottság most úgy fogalmazott, hogy "az adósságállomány alakulását az eddiginél szorosabban figyelemmel kísérik, és az a hiány alakulásával egyenlően esik latba a túlzott hiány esetén alkalmazandó eljáráshoz kapcsolódó döntéshozatalkor".

Közleményében a bizottság hangoztatta, hogy a most javasolt átfogó (a májusban és június végén már ismertetett intézkedéseket is magukban foglaló) reformok "összeegyeztethetők a hatályos Lisszaboni Szerződéssel, és azt hivatottak biztosítani, hogy az Európai Unió és az euróövezet gazdaságpolitikai koordinációja eredményesebb legyen". A csomag összesen hat jogi változtatást tartalmaz, beleértve a gazdasági Stabilitási és Növekedési Paktum gyökeres reformját is.

A bizottság úgy fogalmazott, hogy a 16 országos euróövezeten belüli tagállamok esetében "a változások erélyesebbé teszik a jogérvényesítési mechanizmusokat, és a szankciók alkalmazásában kevesebb teret hagynak a mérlegelésnek". Korábban Brüsszel már értésre adta, hogy azt szeretné, ha a szankciók gyakorlatilag automatikusak lennének, nem kellene hosszú jóváhagyási eljáráson végigmenniük, mint a jelenlegi rendszerben. A 0,1 százalékos bírsággal kapcsolatban például a testület bevezetné azt, hogy annak "kivetése csak minősített többségű szavazással állítható le, s e szavazáson csak az euróövezet tagállamai vesznek részt".

Általában véve is "felmerült, hogy a jog érvényre juttatása érdekében e szankciók kapcsán fordított szavazást alkalmazzanak: a szankcionálásra irányuló bizottsági javaslat elfogadottnak minősülne, hacsak a tanács azt minősített többséggel el nem veti". Rehn megerősítette, hogy lehetőséget kívánnak teremteni az uniós támogatások visszafogására is a költségvetési szabályok sorozatos megszegése esetén.

Német-francia ellentétek

A javaslatokat az Európai Parlamentnek és az EU-tagországok kormányait képviselő tanácsnak is jóvá kell hagynia. Korábbi nyilatkozatok szerint a tagállamok megosztottak például a szankciók automatikusságát illetően. Néhány tag - például Németország - hevesen támogatja ezt a rendszert, de mások (köztük Franciaország) egyelőre még nem békéltek meg teljesen a gondolattal.

A mostani kezdeményezések kölcsönhatásban vannak azzal a munkával, amelyet a tagországok pénzügyminiszterei az uniós állam- és kormányfői tanács elnöke, Herman Van Rompuy vezette gazdaságirányítási munkacsoportban végeznek ugyanebben a témában. Csúcsszinten a tagországok várhatóan a jövő hónap végén foglalkoznak a javaslatokkal. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerdán azt kérte a tagországoktól és az EP-től, hogy minél előbb tárgyalják meg és hagyják jóvá a javaslatokat.