... Az első hat hónapban keletkezett hibát úgy kell tekinteni, mintha az a vétel pillanatában már bekövetkezett volna. A honi vállalkozók – derítette ki a gazdasági tárca – nemhogy az új szabályokat, hanem a régi fogyasztóvédelmi előírásokat sem, ismerik kellően.

A címkét és kitöltési módját szabályok írják elő, a betartásuk még nem erősségük a magyar cégeknek. Pedig ezek a európai uniós fogyasztóvédelmi normák – túl azon, hogy kötelezőek – önvédelmi eszközök is, hiszen az előírt módon címkézett árucikkek kevésbé adnak támadási felületet, a cégek hivatkozhatnak rá megtámadtatásuk esetén. Természetesen sokkal többről szól az a szabályozás, amellyel az EU-ban – és persze nálunk is - védik a vásárlók jogait, az előírások mibenlétéről az ország 150 kistérségében fórumot tartott a helyi vállalkozóknak a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. A tárca szakértője, Köncse Tamásné azt a tényt is közölte azonban, hogy az ellenőrzések során a vállalkozások zöme még a régi hazai szabályokat sem ismeri. Nem is csoda, hogy a címkék, használati útmutatók előírt tartalmáról is hiányosak az információk, gyakori, hogy – kivált az élelmiszereknél, kozmetikai cikkeknél, építőanyagoknál – precíz tájékoztatás kell, magyar nyelven, a származási hely feltűntetésével. A szavatosság fogalmát – az uniós normák szerint – mindenképpen úgy kell értelmezni, hogy minden árunak hibátlannak kell lennie. Ebbéli jogait a fogyasztó nem a korábbi 6 hónapon át, hanem 2 évig érvényesítheti, s – nem tévedés – a használt termékeknél is 1 évig teheti ugyanezt. A „nem fogadunk el reklamációt”, vagy a „nem vesszük vissza” bolti kiírásokat, közléseket egyszerűen szabálytalannak kell tekinteni. Praktikusan azt is jelenti a szabályozás, hogy az első hat hónapban keletkezett hibát úgy kell tekinteni, mintha az a vétel pillanatában már bekövetkezett volna. Ilyenkor a kereskedő a kijavításra, a cserére, a visszavételre, az árleszállításra tehet javaslatot, s tudnia kell, hogy a vásárlást követő fél évben a fogyasztónak végképp nincs bizonyítási kötelezettsége. Amúgy július 1-től a fogyasztóvédelmi szakvéleménynek túl sok teteje nincs, a bíróságon döntendők el a gyártók, kereskedők, illetve vevők közötti viták. Köncse Tamásné a Miniszterelnöki Hivatal szervezte európai uniós háttérbeszélgetésen két megjegyzéssel élt ennek a szabálynak a mibenlétét illusztrálval. Mint mondta, normális körülmények között hat hónap alatt kiderül egy-egy áruról, hogy az mégsem rossz, illetve az EU-ban a fogyasztók tudják, hogy a minőség piaci kategória, ha pedig irreálisan alacsony árat fizetnek valamiért, akkor azt a „bóvli” kategóriába sorolják, s nem is várnak a terméktől sokat, így nem is akarnak különösebb jogokat érvényesíteni.

A szavatossági jog ott is létezik, ahol jótállás van. A kereskedő számára ez azt is jelenti, hogy a kifogást, a kifogásolt portékát továbbítja a gyártónak. Egykoron az ügyfél a termékkel a szervizt volt köteles felkeresni, most a kereskedelemben is eljárhat. Amióta uniós tagok vagyunk, azóta számunkra is megadatik, hogy ilyen jellegű jogainkat határokon át nyúló érvényességgel intézhessük. Azaz, ha más uniós országban vettük a terméket, a szavatossággal összefüggő igényeinket is érvényesíthetjük itthonról. Bár ez ma még inkább egy elvi lehetőség, mert akkreditált civil szervezeteknek lehet ilyen „közvetítő” szerepük, de egyelőre összesen egy kérte a gazdasági tárcától az ilyen jellegű jogosítványt. Amúgy 8-9 szervezetet már most is alkalmasnak tart a minisztérium a vásárlói jogok érvényre juttatására. Az is inkább a jövő, mintsem a jelen, hogy on-line módon rendezzék a felek vitájukat, a jogot már megteremtette Brüsszel, de még nem alakult ki az EU-ban sem ennek az elektronizált ügyintézésnek a módja.

A békéltető testület intézménye ha nem is új, de az EU-s tagságunk óta felértékelődő intézmény Magyarországon is. Ennek a fórumnak az az értelme, hogy ne forduljanak bírósághoz minden csip-csup ügyben a fogyasztók, vagyis legyen módjuk egyezségre jutni a gyártóval, eladóval más módon is. Az immáron teljesen ingyenes békéltető testület megfelelői az Európai Unió 15 országában is működtek korábban, de ott a kereskedelem nem szükséges rossznak fogja fel az intézményt, hanem úgy tartja, hogy ez is egy marketing eszköz, s sokfelé az üzlet falán felirat is hirdeti a tényét.

A magyar olvasó számára frázis, közhely az a uniós termékbiztonsági előírás, hogy minden árunak biztonságosnak kell lennie még akkor is, ha nem határozzák meg paramétereit például szabványok. Ez praktikusan azt jelenti, hogy az elsődleges felelősség a gyártóé, amiről azonban a forgalmazó meggyőződni köteles. Harmadik országból származó termékek biztonságosságát ugyancsak ellenőrizni köteles a fogadó EU-s állam, ebben az ügyben leggyakrabban a vámhatóságok lépnek fel. Három napon belül kell nyilatkozniuk, hogy valóban megfelelő-e a harmadik országból származó portéka, s etekintetben az importőr anyagi kockázata a „tét”. Magyarországon – még kísérleti jelleggel – már egy évvel ezelőtt elindították a hatóságok ezt a rendszert, s vizsgálódásaik során kiderült, az ellenőrzésük alá vont termékeknek 20 százalékát egyszer már tiltólistára vették, az importőrök mégis megpróbálták piacra dobni. Május 1-től a harmadik országból származó, veszélyesnek minősített termékek bekerülnek az EU Apex rendszerébe, vagyis az unió valamennyi országának szakhatósága azonnali riasztást kap, s megindul a kifogásolt áruféleség felkutatása mind a 25 országban.