A békéltető testület (még nem) marketing eszköz

A „nem fogadunk el reklamációt”, vagy a „nem vesszük vissza” bolti kiírásokat, közléseket egyszerűen szabálytalannak kell tekinteni – az Európai Unió fogyasztóvédelmi szabályozása ugyanis sokkal több jogot biztosít a vevőknek, mint amennyit megszoktunk...

... Az első hat hónapban keletkezett hibát úgy kell tekinteni, mintha az a vétel pillanatában már bekövetkezett volna. A honi vállalkozók – derítette ki a gazdasági tárca – nemhogy az új szabályokat, hanem a régi fogyasztóvédelmi előírásokat sem, ismerik kellően.

A címkét és kitöltési módját szabályok írják elő, a betartásuk még nem erősségük a magyar cégeknek. Pedig ezek a európai uniós fogyasztóvédelmi normák – túl azon, hogy kötelezőek – önvédelmi eszközök is, hiszen az előírt módon címkézett árucikkek kevésbé adnak támadási felületet, a cégek hivatkozhatnak rá megtámadtatásuk esetén. Természetesen sokkal többről szól az a szabályozás, amellyel az EU-ban – és persze nálunk is - védik a vásárlók jogait, az előírások mibenlétéről az ország 150 kistérségében fórumot tartott a helyi vállalkozóknak a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. A tárca szakértője, Köncse Tamásné azt a tényt is közölte azonban, hogy az ellenőrzések során a vállalkozások zöme még a régi hazai szabályokat sem ismeri. Nem is csoda, hogy a címkék, használati útmutatók előírt tartalmáról is hiányosak az információk, gyakori, hogy – kivált az élelmiszereknél, kozmetikai cikkeknél, építőanyagoknál – precíz tájékoztatás kell, magyar nyelven, a származási hely feltűntetésével. A szavatosság fogalmát – az uniós normák szerint – mindenképpen úgy kell értelmezni, hogy minden árunak hibátlannak kell lennie. Ebbéli jogait a fogyasztó nem a korábbi 6 hónapon át, hanem 2 évig érvényesítheti, s – nem tévedés – a használt termékeknél is 1 évig teheti ugyanezt. A „nem fogadunk el reklamációt”, vagy a „nem vesszük vissza” bolti kiírásokat, közléseket egyszerűen szabálytalannak kell tekinteni. Praktikusan azt is jelenti a szabályozás, hogy az első hat hónapban keletkezett hibát úgy kell tekinteni, mintha az a vétel pillanatában már bekövetkezett volna. Ilyenkor a kereskedő a kijavításra, a cserére, a visszavételre, az árleszállításra tehet javaslatot, s tudnia kell, hogy a vásárlást követő fél évben a fogyasztónak végképp nincs bizonyítási kötelezettsége. Amúgy július 1-től a fogyasztóvédelmi szakvéleménynek túl sok teteje nincs, a bíróságon döntendők el a gyártók, kereskedők, illetve vevők közötti viták. Köncse Tamásné a Miniszterelnöki Hivatal szervezte európai uniós háttérbeszélgetésen két megjegyzéssel élt ennek a szabálynak a mibenlétét illusztrálval. Mint mondta, normális körülmények között hat hónap alatt kiderül egy-egy áruról, hogy az mégsem rossz, illetve az EU-ban a fogyasztók tudják, hogy a minőség piaci kategória, ha pedig irreálisan alacsony árat fizetnek valamiért, akkor azt a „bóvli” kategóriába sorolják, s nem is várnak a terméktől sokat, így nem is akarnak különösebb jogokat érvényesíteni.

A szavatossági jog ott is létezik, ahol jótállás van. A kereskedő számára ez azt is jelenti, hogy a kifogást, a kifogásolt portékát továbbítja a gyártónak. Egykoron az ügyfél a termékkel a szervizt volt köteles felkeresni, most a kereskedelemben is eljárhat. Amióta uniós tagok vagyunk, azóta számunkra is megadatik, hogy ilyen jellegű jogainkat határokon át nyúló érvényességgel intézhessük. Azaz, ha más uniós országban vettük a terméket, a szavatossággal összefüggő igényeinket is érvényesíthetjük itthonról. Bár ez ma még inkább egy elvi lehetőség, mert akkreditált civil szervezeteknek lehet ilyen „közvetítő” szerepük, de egyelőre összesen egy kérte a gazdasági tárcától az ilyen jellegű jogosítványt. Amúgy 8-9 szervezetet már most is alkalmasnak tart a minisztérium a vásárlói jogok érvényre juttatására. Az is inkább a jövő, mintsem a jelen, hogy on-line módon rendezzék a felek vitájukat, a jogot már megteremtette Brüsszel, de még nem alakult ki az EU-ban sem ennek az elektronizált ügyintézésnek a módja.

A békéltető testület intézménye ha nem is új, de az EU-s tagságunk óta felértékelődő intézmény Magyarországon is. Ennek a fórumnak az az értelme, hogy ne forduljanak bírósághoz minden csip-csup ügyben a fogyasztók, vagyis legyen módjuk egyezségre jutni a gyártóval, eladóval más módon is. Az immáron teljesen ingyenes békéltető testület megfelelői az Európai Unió 15 országában is működtek korábban, de ott a kereskedelem nem szükséges rossznak fogja fel az intézményt, hanem úgy tartja, hogy ez is egy marketing eszköz, s sokfelé az üzlet falán felirat is hirdeti a tényét.

A magyar olvasó számára frázis, közhely az a uniós termékbiztonsági előírás, hogy minden árunak biztonságosnak kell lennie még akkor is, ha nem határozzák meg paramétereit például szabványok. Ez praktikusan azt jelenti, hogy az elsődleges felelősség a gyártóé, amiről azonban a forgalmazó meggyőződni köteles. Harmadik országból származó termékek biztonságosságát ugyancsak ellenőrizni köteles a fogadó EU-s állam, ebben az ügyben leggyakrabban a vámhatóságok lépnek fel. Három napon belül kell nyilatkozniuk, hogy valóban megfelelő-e a harmadik országból származó portéka, s etekintetben az importőr anyagi kockázata a „tét”. Magyarországon – még kísérleti jelleggel – már egy évvel ezelőtt elindították a hatóságok ezt a rendszert, s vizsgálódásaik során kiderült, az ellenőrzésük alá vont termékeknek 20 százalékát egyszer már tiltólistára vették, az importőrök mégis megpróbálták piacra dobni. Május 1-től a harmadik országból származó, veszélyesnek minősített termékek bekerülnek az EU Apex rendszerébe, vagyis az unió valamennyi országának szakhatósága azonnali riasztást kap, s megindul a kifogásolt áruféleség felkutatása mind a 25 országban.

Véleményvezér

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte 

Első helyen az ipari termelői árak drágulásában.
Sorra történnek robbanások az orosz árnyékflotta tankerein

Sorra történnek robbanások az orosz árnyékflotta tankerein 

Immár a tengereken is folyik a háború.
Jönnek a Budapest-logós Pride pólók

Jönnek a Budapest-logós Pride pólók 

Az Orbán Viktorral szembeni ellenállás kereskedelmi vetületet kap.
Hadházy Ákos szerint személyenként 80 ezer forintos büntetésre számíthatnak a Pride résztvevői

Hadházy Ákos szerint személyenként 80 ezer forintos büntetésre számíthatnak a Pride résztvevői 

Bár egyetlen gyermeket nem ért sérelem a Pride miatt a résztvevők gigabüntetést kapnak.
Elképesztő nagyságú adófizetői pénzt kapott Áder János alapítványa

Elképesztő nagyságú adófizetői pénzt kapott Áder János alapítványa 

A Fidesz politikusai nem tudják ott hagyni az állami zsíros bödönt.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo