A felmérést kitöltő, még a BKF-re járó fiatalok alapvetően bizakodók munkaerő-piaci lehetőségeiket tekintve:19 százalékuk egészen biztos benne, hogy rövid időn belül sikerül a szakterületén elhelyezkednie, kétharmaduk szerint pedig ez jó eséllyel menni fog. Optimizmusukat igazolja, hogy a főiskola végzett hallgatóinak 90 százaléka dolgozik, 70 százalékuk pedig valóban azon a területen, amelyet tanult. Bevallásuk szerint felük már a főiskolai évek alatt talált állást, a végzés után állást keresők 87%-a pedig 3 hónapon belül el tudott helyezkedni. A betöltött pozíciókhoz közel ugyanakkora arányban álláshirdetés útján, mint személyes ismeretség révén jutottak a kérdőív kitöltői.
(A vállalkozások is kezdenek kimászni a depresszióból, optimistábbak a cégvezetők a korábbiaknál.)
Érdekesség, hogy leendő fizetésükkel kapcsolatban azonban pesszimistábbak a hallgatók, mint amiről már munkába állt társaik beszámolnak. Míg a jelenleg még tanulók átlagosan nagyjából 163 ezer forintra becsülik a friss diplomások átlagkeresetét, és maguk 190 ezer forinttal lennének elégedettek, a végzett hallgatók ezzel szemben jelenlegi főállásukban átlagosan nettó 204 ezer forintot keresnek havonta, 12 százalékuk pedig 300 ezer forintnál is többet visz haza.
Elhelyezkedésük sikerének kulcsát a valódi, használható tudás és gyakorlati tapasztalat megszerzésében látják mind a jelenlegi, mind a volt hallgatók. Ennek érdekében tanulmányaik végzése közben a válaszadók 64 százaléka végzett a tanultakhoz kapcsolódó szakmai munkát. Ez jó döntésnek is bizonyult részükről, hiszen 39 százalékukat alkalmazták is a későbbiekben a gyakorlatuk helyszínén. „Tapasztaljuk, hogy ez a generáció már jóval tudatosabban készül a jövőjére, mint ahogyan az korábban jellemző volt. Olyannyira a rögtön alkalmazható tudás megszerzését tartják pályakezdésük sarokpontjának, hogy az oktatási intézményről alkotott véleményük kapcsán is azt tekintik elsődleges szempontnak, hogy a képzés mennyire fókuszál a kreatív, adott helyzetekhez könnyen alkalmazható tudás elsajátítására. Örülünk, hogy a felmérésből az derül ki, hogy a BKF legfőbb erősségeként éppen annak gyakorlatorientáltságát említik” – mondja Dr. habil. Vass László, a Főiskola rektora. Saját legjelentősebb ütőkártyájuknak emellett elméleti szaktudásukat, kreativitásukat és gyors alkalmazkodóképességüket tartják a fiatalok. Azok, akik már szereztek némi tapasztalatot a munkaerőpiacon, szinte egyöntetűen úgy nyilatkoznak, hogy a jövőben szükségét érzik még nyelvtudásuk, informatikai ismereteik, időgazdálkodásuk, illetve konfliktuskezelési és stressztűrő képességük fejlesztésének.
Itt olvashat arról, hogy mivel motiválható a munkahelyen a jövő nemzedéke.
Nyelvtudás és nemzetközi tapasztalat
A jelenleg pályája elején járó generáció nagyfokú tudatossága tetten érhető abban is, hogy a fiatalok kiemelten fontosnak tartják a nemzetközi tapasztalatszerzést. Ennek érdekében a már végzettek 10 százaléka felsőfokú tanulmányai alatt vagy végzettsége megszerzése után tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön, 100 hallgatóból 14 pedig dolgozott valamennyi időt más országban. A jelenlegi hallgatóknak még határozottabb elképzeléseik vannak e tekintetben: felük tervezi, hogy a diploma megszerzése után külföldön is vállal munkát. A terület elvárásaival szinkronban kiemelkedően magas ez az arány a turizmus-vendéglátásképzésen tanulók körében. A külföldi tapasztalatoknak is köszönhetően a felmérésben részt vevő fiatalok 70 százaléka beszél saját bevallása szerint magas szinten legalább egy nyelvet, 42 százalék pedig két vagy több idegen nyelvet is ismer.
