Szijjártó Péter gondolata ezúttal valószínűleg teljesen fedi a valóságot. A török és a magyar külpolitika az ukrajnai háború óta szinte sziámi ikerként működik. Mindkét ország egyszerre próbálja meg a kör négyszögesítését, vagyis egyszerre akarnak megfelelni nyugatnak és Oroszországnak.
Recep Tayyip Erdogan Törökország elnökének hintapolitikáját szájtátva figyeli a világ. Erdogan úgy ad el fegyvereket, köztük “csodadrónt” Kijevnek, hogy közben továbbra is kapjon orosz olajat és búzát. Mindezt nyíltan meg is fogalmazza: se Ukrajnáról, se Oroszországról nem mondunk le – hangsúlyozza.
A fura helyzet háttere, hogy Moszkva és az 1952-óta NATO tag Ankara gazdaságilag és kereskedelmileg össze van nőve. Az orosz déligyümölcs import legnagyobb része Törökországból érkezik, míg a török gabonaimport majd háromnegyede Oroszországból jön. A törököknek szükségük van az orosz földgázra is, atomenergiában pedig ugyanúgy kiszolgáltatottak Moszkvának, mint Magyarország. Persze Ukrajna is fontos kereskedelmi partnere Ankarának. Erdogan és Putyin személyes viszonya is rendkívül kalandos. Volt, hogy majdnem háborúztak egymással, és volt, hogy a legnagyobb barátságig jutottak. Emögött pedig az a probléma rejlik, hogy Törökország mindenképpen szeretné megőrizni regionális nagyhatalmi státuszát, amelybe Oroszország törekvései rendre bezavarnak. Lásd, Szíria, Líbia, vagy Grúzia ügye.
2008-ban például egy hajszálon múlott, hogy nem tört ki háború a két ország között. A grúz-orosz konfliktus kapcsán akkor Erdogan személyesen figyelmeztette Dmitrij Medvegyev orosz elnököt, hogy ha az orosz csapatok 100 km-es távolságon belül megközelítik a török határt, Törökország, mint a NATO tagja, beavatkozik a Grúziában folyó harcokba. Aztán jött 2016, a törökországi katonai puccskísérlet. Ekkor a legjobb barátságba került Erdogan és Putyin, mert a török vezető a nyugati hatalmakat gyanította hatalomátvételi kísérlet mögött és Putyin meg a baj idején őt támogatta. Majd jött a szíriai polgárháború, amelyben az oroszok által segített szíriai kormányerőkkel többször összecsapott a török hadsereg, mert Erdogan az Aszad rezsimje ellen harcoló felkelőket pártfogolja. 2020-ban pedig török csapatokat telepítettek Líbiába. A törökök a két rivális líbiai kormány közül az ENSZ által is elismert, Tripoliban székelő kabinetet akarta segíteni, szemben az oroszok által favorizált „lázadókkal” szemben. Szóval ember legyen a talpán, aki követni tudja a török-orosz kapcsolatokat és ezen belül a két vezető viszonyát. Most például moszkvai források szerint az ukrán háborúban Putyin odáig is elment, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök kérésére az orosz erők egy mecsetben „ukrán nácik” által fogva tartott túszokat szabadítottak ki Mariupolban, miközben Törökország továbbra is fegyvereket szállít Ukrajnának. Talán cserében, ki tudja, Törökország nem szankcionálja az orosz oligarchákat.
Ez a zseniális török hintapolitika láthatóan a magyar külpolitikának is nagyon bejön. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Ankarában közölte, Magyarország és Törökország együttműködésének fejlesztése mindig is a külpolitika fókuszában volt. A tárcavezető török kollégájával, Mevlüt Cavusogluval tartott közös sajtótájékoztatón az MTI tudósítása szerint aláhúzta, hogy a rendkívüli körülmények, az ukrajnai háború jelentette gazdasági és biztonsági kihívások közepette a stratégiai partnerség jelentősége még inkább felértékelődik.
Számunkra a legfontosabb szempont itt most Magyarország biztonsága, mindent megteszünk annak érdekében, hogy elkerüljük hazánk belesodródását a háborúba. Ezzel párhuzamosan természetesen kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, és folytatjuk Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját, valamint beengedjük az Ukrajnából menekülőket.A miniszter hangsúlyozta, hogy a Törökország mára a földgáztranzit szempontjából is rendkívül fontossá vált. Aláhúzta, hogy Magyarország energiaellátása oroszországi irányból zavartalanul zajlik, szerződés és menetrend szerint, amiben Törökországnak is fontos szerepe van, ugyanis jelenleg napi tízmillió köbméternyi földgáz érkezik hazánkba ezen az útvonalon.
Mevlüt Cavusoglu kiemelte, hogy Törökország és Magyarország között mély barátság, stratégiai partnerség van, és minden területen fejlődnek a kétoldalú kapcsolatok. Hozzátette: Magyarország az egyik legnagyobb támogatója a török EU-csatlakozási folyamat előmozdításának.
A magyar és török külügyminiszter a nap folyamán közösen tették le Magyarország új ankarai nagykövetségi épületének alapkövét is, ahol Szijjártó Péter hangsúlyozta, minisztersége kezdete óta megduplázták az országban szolgáló magyar diplomaták számát, és ez a folyamat folytatódni fog.
"Akik nyitott szemmel figyelik a világpolitika folyományait, azok számára egyértelmű Törökország politikai és gazdasági súlyának folyamatos növekedése" - fogalmazott, rámutatva, hogy ez még több feladatot jelent a magyar diplomácia számára a jövőben. Az új épület 3000 négyzetméternyi irodaterületet foglal majd magában, hogy az ott dolgozók "méltó, az együttműködés fejlődését lehetővé tévő módon láthassák el hazánk képviseletét"- fogalmazott a miniszter.
Tény, hogy a magyar-török külkereskedelem szépen fejlődött az elmúlt években.
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, valamint Mehmet Mus török kereskedelmi miniszter Ankarában aláírta a magyar-török gazdasági és kereskedelmi bizottság alapító nyilatkozatát is.
