A középiskolások nem akarnak diákhitelt

Közel 600 középiskolás vett részt a Diákhitel Központ és a Pénziránytű Alapítvány pénzügyi projektnapjain. A hat városba ellátogató rendezvénysorozat interaktív tanórával várta a diákokat, a projektnapot online kvíz-show zárta. Az összesített válaszok érdekes eredményeket hoztak: kiderült többek között, hogy a fiatalok hasonlóan fontosnak tartják az önálló pénzkezelést, mint a pénzügyi tudatosságot.

A megkérdezett középiskolások csaknem háromnegyede kap zsebpénzt, illetve keresett már munkával pénzt. Ezenkívül csaknem felének van bankkártyája vagy bankszámlája. Mindez azt mutatja, hogy a középiskolások jelentős részének vannak önálló tapasztalatai a pénzkezelést illetően.

Kép: BKF

A pénzügyi tudatosság területén jól szerepeltek a diákok, legalábbis a tekintetben, hogy elmondásuk alapján 86 százalékuk gyűjtött már pénzt nagyobb kiadásokra. Még ennél is több fiatal, 10 válaszadóból 9 gondolja azt, hogy fontos a pénzügyi ismertek oktatása a középiskolában.

A hitelhez fűződő viszonyukat tekintve a tanulmányi célú hitelfelvételt inkább szeretnék elkerülni a tanulók, ugyanakkor mintegy harmaduk tartja elfogadhatónak, hogy valaki hitelből finanszírozza a tanulmányait. Ennél viszont kevesebben terveznek diákhitelt felvenni az egyetemi évek alatt.

Az eredmények azt mutatják, hogy a diákok olyan pénzügyi ismeretek, fogalmak, tranzakciók tekintetében kevésbé tudatosak, amelyekkel még sohasem találkoztak, nincsenek a használatukat illetően személyes tapasztalataik. A legjobban az őket már középiskolásként érintő pénzügyi kérdésekre tudták a választ. Jól ismerték a diákhitel-konstrukciókat és olyan, a pénzügyek kezelésének elengedhetetlen fogalmait, mint a különböző befektetések futamideje, a THM vagy a biztosítások.

Összességében elmondható a nem reprezentatív tapasztalatok alapján, hogy a fiatalok tudatosak, érdeklődőek, és fontos számukra, hogy képben legyenek a pénzügyeket illetően. Nem félnek kérdezni vagy segítséget kérni, ugyanakkor saját maguk is mérlegelik lehetőségeiket.

Így bánik a pénzzel az Y és a Z generáció
A hazai Y generáció, azaz a 23–36 éves korosztály átlag havi költése fejenként mintegy 95 ezer forint, azonban a legalacsonyabb jövedelmű és a jómódú Y-ok havi kiadásai között ötszörös-hatszoros különbségek vannak. Ráadásul az Y generációnak csupán nagyjából 2-3 százaléka rendelkezik 1 millió forintos vagy annál nagyobb összegű félretett pénzzel. Ez utóbbival kapcsolatban egy érdekes ellentmondásra hívja fel a figyelmet a MarketWatch gazdasági hírportál: egy kutatás szerint az Y-ok 88 százaléka szeretne többet megtakarítani, de csak 36 százalékuk tervezi, hogy kevesebbet fog költeni.

Véleményvezér

Svédország gazdasági csodája

Svédország gazdasági csodája 

A svédek nem másokra mutogatnak, hanem csak egyszerűen jól teljesítenek.
A szlovák kormány meggondolta magát, mégis támogatják Ukrajnát katonai eszközökkel

A szlovák kormány meggondolta magát, mégis támogatják Ukrajnát katonai eszközökkel 

Magyarország egyre jobban elszigetelődik Ukrajna ellenes álláspontjával.
Kormányváltás lesz Csehországban, de Ukrajna támogatása marad

Kormányváltás lesz Csehországban, de Ukrajna támogatása marad 

Babis célja egypárti kormány létrehozása, amelyet más pártok kívülről támogatnának.
Hadházy Ákos szerint luxusutakra jártak a köztévé vezetői az adófizetők pénzéből

Hadházy Ákos szerint luxusutakra jártak a köztévé vezetői az adófizetők pénzéből 

Az adófizetők pénze könnyen vihető préda.
Egy magyar szervezet is részt vett egy olyan gyűlésen, amelynek célja az Orosz Birodalom helyreállítása

Egy magyar szervezet is részt vett egy olyan gyűlésen, amelynek célja az Orosz Birodalom helyreállítása 

Az Orosz Birodalom helyreállítása sok ember álma Keleten.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo