A középiskolások nem akarnak diákhitelt

Közel 600 középiskolás vett részt a Diákhitel Központ és a Pénziránytű Alapítvány pénzügyi projektnapjain. A hat városba ellátogató rendezvénysorozat interaktív tanórával várta a diákokat, a projektnapot online kvíz-show zárta. Az összesített válaszok érdekes eredményeket hoztak: kiderült többek között, hogy a fiatalok hasonlóan fontosnak tartják az önálló pénzkezelést, mint a pénzügyi tudatosságot.

A megkérdezett középiskolások csaknem háromnegyede kap zsebpénzt, illetve keresett már munkával pénzt. Ezenkívül csaknem felének van bankkártyája vagy bankszámlája. Mindez azt mutatja, hogy a középiskolások jelentős részének vannak önálló tapasztalatai a pénzkezelést illetően.

Kép: BKF

A pénzügyi tudatosság területén jól szerepeltek a diákok, legalábbis a tekintetben, hogy elmondásuk alapján 86 százalékuk gyűjtött már pénzt nagyobb kiadásokra. Még ennél is több fiatal, 10 válaszadóból 9 gondolja azt, hogy fontos a pénzügyi ismertek oktatása a középiskolában.

A hitelhez fűződő viszonyukat tekintve a tanulmányi célú hitelfelvételt inkább szeretnék elkerülni a tanulók, ugyanakkor mintegy harmaduk tartja elfogadhatónak, hogy valaki hitelből finanszírozza a tanulmányait. Ennél viszont kevesebben terveznek diákhitelt felvenni az egyetemi évek alatt.

Az eredmények azt mutatják, hogy a diákok olyan pénzügyi ismeretek, fogalmak, tranzakciók tekintetében kevésbé tudatosak, amelyekkel még sohasem találkoztak, nincsenek a használatukat illetően személyes tapasztalataik. A legjobban az őket már középiskolásként érintő pénzügyi kérdésekre tudták a választ. Jól ismerték a diákhitel-konstrukciókat és olyan, a pénzügyek kezelésének elengedhetetlen fogalmait, mint a különböző befektetések futamideje, a THM vagy a biztosítások.

Összességében elmondható a nem reprezentatív tapasztalatok alapján, hogy a fiatalok tudatosak, érdeklődőek, és fontos számukra, hogy képben legyenek a pénzügyeket illetően. Nem félnek kérdezni vagy segítséget kérni, ugyanakkor saját maguk is mérlegelik lehetőségeiket.

Így bánik a pénzzel az Y és a Z generáció
A hazai Y generáció, azaz a 23–36 éves korosztály átlag havi költése fejenként mintegy 95 ezer forint, azonban a legalacsonyabb jövedelmű és a jómódú Y-ok havi kiadásai között ötszörös-hatszoros különbségek vannak. Ráadásul az Y generációnak csupán nagyjából 2-3 százaléka rendelkezik 1 millió forintos vagy annál nagyobb összegű félretett pénzzel. Ez utóbbival kapcsolatban egy érdekes ellentmondásra hívja fel a figyelmet a MarketWatch gazdasági hírportál: egy kutatás szerint az Y-ok 88 százaléka szeretne többet megtakarítani, de csak 36 százalékuk tervezi, hogy kevesebbet fog költeni.

Véleményvezér

Az Európai Csalásellenes Hivatal szerint 10 milliárd forintot kell visszafizetnie Magyarországnak

Az Európai Csalásellenes Hivatal szerint 10 milliárd forintot kell visszafizetnie Magyarországnak 

Bajban a kulturális és innovációs miniszter.
Bulgáriával közösen repesztünk az utolsó helyen

Bulgáriával közösen repesztünk az utolsó helyen 

Európa végére süllyedtünk.
Hatalmasat kaszálhatnak a jómódúak az olcsó állami lakáshitelen

Hatalmasat kaszálhatnak a jómódúak az olcsó állami lakáshitelen 

Az ügyeskedők nagy korszaka jöhet.
Súlyos kritikát kapott a magyar köztársasági elnök

Súlyos kritikát kapott a magyar köztársasági elnök 

Ezt a kritikát nem teszi zsebre a köztársasági elnök.
A nyugdíjkorhatár utáni várható élettartam Magyarországon a legkevesebb

A nyugdíjkorhatár utáni várható élettartam Magyarországon a legkevesebb 

A magyar egészségügy bizonyítványa a leggyengébb.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo