A jövő torokszorító kérdése, az idősgondozás

Kép:PP

Az ENSZ Népesedési Alapja, az UNFPA tanulmányt közölt a Föld népesedéséről, melyből kiderül, milyen komoly problémákkal kell szembenéznünk, még pedig annál is korábban, mint arra számíthattunk.

Mivel néz szembe a mostani és a következő generáció?

Az UNFPA tanulmányából megtudjuk, hogy alig 10 év múlva több mint 1 milliárd idős ember él majd a világon. A 60 év felettiek száma növekszik a leggyorsabban a korcsoportok közül, így 20 éven belül már 2 milliárd idős ember lesz a bolygón.

Öregedő társadalom

Gazdasági szempontból a népesség csökkenése a lakosság korszerkezetében is változásokat idéz elő. Miközben egyértelműen csökken a termékenység az EU tagállamaiban, a születéskor várható élettartam emelkedik, ez egyértelműen a lakosság nagyarányú elöregedéséhez vezet. Az Eurostat adatai szerint a 2004-ben belépett új tagállamok népessége lényegesen fiatalabb, mint a régi 15 tagállam lakossága. A régi tagországokban a lakosság átlagos életkora 40,3 év, vagyis a népesség fele idősebb ennél, az új tagállamokban az átlagéletkor 37,4 év. Az unió legöregebb országai közé tartozik Olaszország és Németország, míg a legfiatalabb országok között szerepel Ciprus, Írország, Szlovákia és Lengyelország. Az új tagállamok jelenlegi “korelőnye” várhatóan 2035-ig fennmarad.

Az EU “idős eltartottsági rátája”, vagyis az a mutató, hogy hány 65 év feletti egyénre jut egy aktív korú lakos, 2050-ig valószínűleg megduplázódik. Míg 2004-ben az EU-ban az átlagos “idős eltartottsági ráta” 24,5 százalék volt, vagyis az unióban jelenleg négy aktív korú állampolgárra jut egy 65 év feletti lakos, addig ez a ráta 2050-ben várhatóan 51,4 százalék lesz. Magyarország esetében 2004-ben az idős eltartottsági ráta 22,6 százalék volt, míg az évszázad közepére 48,3 százalékra emelkedik, vagyis Magyarországon is az lesz a jellemző, hogy egy 65 év feletti nyugdíjas korú lakosra csupán két aktív korú magyar állampolgár jut majd.

A szegényebb – fejlődő – országokban, például Indiában vagy Bolíviában, eddig a magas születési szám és az alacsony várható átlagéletkor volt jellemző, de mára az élettartam növekedésével náluk is aktuálissá vált az idősgondozás alapos átgondolása.

A fejlett nyugati országokban az idősgondozás már több évtizede központi kérdés, a nyugdíjrendszer és a szociális otthonok kialakítása, gondozók képzése folyamatosan zajlik. Azonban a jelenlegi rendszer nem fogja elbírni a terhet, melyet a növekvő népesség rá ró, így az idősgondozás feladata egyre inkább a család aktív tagjaira marad majd.

Mikortól válik torokszorító problémává az idősgondozás hazánkban?

Magyarországon a legtöbb nyugdíjas betegségekkel küzd, sokan folyamatos figyelmet, vagy akár 0-24 órás ápolást igényelnek. További nehézséget okoz az alacsony nyugdíj, ami miatt az idősek családtagjaik anyagi támogatására szorulnak. Ez a jövőben sem változik, sajnos, nem mutatnak javuló tendenciákat a statisztikák.

20-30 éven belül jóval több idősek otthonára lesz szükség, még több gondozóra és szakképzett ápolóra. A most 20 év körüli generációnál kitolódott a gyerekvállalás a 30-as évekre, ekkor is sokan csak egy gyermeket vállalnak. Így az egy gyereknek kell majd a két szülő idősgondozását megoldani, ez komoly teher lesz a számára.

Mit tehetünk ma, hogy holnap könnyebb legyen az idősgondozás?

Anyagi szempontból fontos előre takarékoskodni a nyugdíjas évekre és most már a szülők nyugdíjas éveire is.
Az idősödő családtagokat hozzá kell szoktatni az egészségesebb táplálkozáshoz és a rendszeres testmozgáshoz, mert ezzel sok betegséget megelőzhetünk.
Figyelni kell a vércukorszintet és a vérnyomást, hiszen a cukorbetegség és a magas vérnyomás következményei a 40 év felettieket fokozottan veszélyeztetik.
Érdemes távfelügyeleti eszközökkel megelőzni az idősek eltűnését, és egyszerűsíteni a segítséghívást.

Havasi Zoltán mobilgondozas.hu

Véleményvezér