A GKI Rt. harmadik alkalommal vállalkozott az étkezési utalványok szerepének áttekintésére és az utalványok értékének emelése nyomán kialakuló hatások vizsgálatára. A kutatás kiterjedt annak tesztelésére is, hogy az étkezési jegyek értékének további potenciális emelésére miként reagálnának a gazdaság érintett szereplői.
A magyar népesség fele, 51%-a tekinthető teljes mértékben helyesen táplálkozónak, legalábbis ami a hétköznapokat illeti. Összességében további egynegyedük (25%) étkezési szokási minősíthetők inkább helyesnek, így ez a két csoport összesen a lakosság hozzávetőlegesen háromnegyedét jelenti (2005: 75%, 2004: 71%, 2003: 68%).
Étkezési jegy formájában megvalósuló kereset-kiegészítésre 1989 óta van jogi lehetőség Magyarországon. A Szonda-Ipsos vállalati felmérése szerint 2005. év elején a versenyszférában dolgozók 57%-a részesült hideg és 11%-uk meleg étkezési utalványban a munkáltatók bevallása szerint. Az étkezési utalványt alkalmazó vállalkozások átlagosan dolgozóik 88%-át részesítik hideg utalványban 2005-ben, s ennek alapján az becsülhető, hogy országosan a vállalkozásoknál foglalkoztatottak 57%-a részesül hideg étkezési utalványban.
A KSH munkaerő-felmérését alapul véve, ez azt jelenti, hogy a vállalati szférában 340 ezer munkavállaló részesül meleg és közel 1 millió 800 ezer hideg étkezési utalványban.
