Ilyen még nem volt
Soltész Miklós elmondta, hogy az általuk megismert szakmai anyag két minisztérium és az államreform bizottság véleményen alapul és nyilván nagyon gyorsan a parlament elé kerül. Az ellenzéki politikus öt területet sorolt fel, ahol módosítások várhatóak, ilyen az előrehozott öregségi nyugdíj, az öregségi nyugdíj, a korkedvezményes, a rokkantsági, valamint a rendvédelmi és fegyveres testületek tagjait érintő nyugellátás. Az előrehozott öregségi nyugdíj korhatára nők esetében 2009-től 57-ről 59-re, 2012-től pedig 60 évre emelkedik, és csökken az előrehozott nyugdíj összege is. "Ilyen még nem volt az országban" - kommentálta Soltész Miklós azt az elképzelését, hogy szüneteltetnék a nyugdíj folyósítását, azoknak, akik - egészségügyi állapotuk és szakmájukban elfoglalt szerepük alapján - még képesek dolgozni a nyugdíj mellett.
Az öregségi nyugdíjakról szólva az ellenzéki képviselő egyértelműen hátrányosnak nevezte, hogy a nyugdíj mellett munkát vállalók jövedelmét közös adóalapba vonják össze és 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot is fizettetnek velük.
A nyugdíjba vonulás átlagéletkora 53,5 év
Csákabonyi Balázs, az MSZP országgyűlési képviselője az MTI-nek elmondta: szakértői berkekben folyik a nyugdíjreform továbbfejlesztésének az előkészítése, azonban olyan írásbeli dokumentum, amely Országgyűlés elé kerül, még nem született meg. Szükséges a nyugdíjreform folytatása. Hozzátette: felül kell vizsgálni a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíjazás jelenlegi rendszerét, mert ma a 62 éves nyugdíjkorhatár ellenére a nyugdíjba vonulók korátlaga 53,5 év.
A nyugdíjak kifizetésére fordított összegek évről évre emelkednek, ennek mértéke ma már meghaladja a 2.000 milliárd forintot - mutatott rá a szocialista politikus.
Nem utólagos kárpótlás
A Kormányszóvivői Iroda szerint a kabinet tervei között szerepel a korkedvezményes nyugdíj intézménynek átalakítása, illetve a nyugdíjba vonulás tényleges átlagéletkorának közelítése a törvényben meghatározott korhatárhoz. #page#A kommüniké szerint a korkedvezményes nyugdíj esetében olyan új rendszert kell kialakítani, amely a megelőzésben, az egészség megőrzésében teszi érdekeltté a munkáltatót és a munkavállalót is egyaránt. A kormány célja nem az utólagos kárpótlás a korkedvezményes nyugdíjjal, hanem az egészség megőrzése - emelte ki a szóvivői iroda.
Jelenleg bizonyos foglalkoztatási csoportoknál a megállapított nyugellátások a társadalombiztosítási nyugellátás feltételeihez képest indokolatlanul jelentős kedvezményeket tartalmaznak. A fegyveres testületek tagjai esetében például gyakorlatilag nincs korhatár; ha huszonöt év szolgálati jogviszonnyal rendelkezik a jogosult, lényegében bármikor elmehet nyugdíjba. A kormány tervei szerint itt az a cél, hogy differenciáltan, de alapvetően az általános szabályokhoz való közelítés valósuljon meg - olvasható a közleményben.
Milyen lesz 2008-tól?
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmaz: a Fidesz által kiadott nyilatkozatból egyértelműen kiderült, hogy nem ismeri a kormány által készített előterjesztést a nyugdíjrendszer 2008 után esedékes változásairól. A szaktárca úgy látja, hogy a konvergenciaprogram tartalmazza a rövid távon tervezett nyugdíj-intézkedéseket, ennek megfelelő törvényjavaslat kerül majd az Országgyűlés elé. Ezek a változások pedig a tárca szerint éppen a demográfiai folyamatok miatt szükségesek - olvasható a közleményben. A minisztérium ismertetése szerint 2009-től a nők 59 évesen igényelhetik az előrehozott nyugdíjat a jelenlegi nyugdíjszabályok szerint, ez a szabályozás egészül ki azzal, hogy a férfiaknál marad a 60 év, és a nemenként egységes szabályozás 2012-től valósul meg.
A változásokat most időszerű elfogadnia az Országgyűlésnek, de a módosítások a 2008, illetve 2009 után nyugdíjba vonulókat érintik, tehát kellő felkészülési időre adnak lehetőséget. A jövőben az egyéni járulék megfizetése lehetőséget ad az érintetteknek arra, hogy munkavégzésükkel nyugdíjnövelést érjenek el.
