Az európai fogyasztási piacok 11 országra vonatkozó statisztikai áttekintése alapján az alábbi főbb következtetések állapíthatók meg.
1. Bútorpiac
Az előző évhez képest 2005-ben Lengyelországban tapasztalható a legdinamikusabb fejlődés. Magyarországra - a statisztikai adatok alapján - inkább a stagnálás jellemző, ugyanakkor az EU-hoz frissen csatlakozott országok közül itthon a legjelentősebb a bútorpiac volumene.
Az egyenlő nagyságú rendelkezésre álló jövedelem feltételezésével megállapítható, hogy az Európai Unióhoz frissen csatlakozott országok közül a cseh háztatások költenek a legtöbbet bútorra, átlagosan 91 750 Ft-ot, majd a nyomukban mi következünk 85 750 Ft-os kiadással, de ezzel is az európai átlag, 100 681 Ft alatt maradunk. A "klasszikus nyugati" országok közül pedig nem meglepő módon a németek (167 000 Ft) és az angolok (129 250 Ft) járnak az élen, messze túlszárnyalva az európai átlagot.
A vásárlási szándék tekintetében Franciaországban és Portugáliában drasztikus visszaeséssel számol a lakosság 2005-ben. Magyarország ugyanakkor az élen jár 23%-os 2005-ös vásárlási szándékával, ami közel 6%-os vásárlási-szándék növekedést jelent.
2. Háztartási gépek piaca
Az előző évhez képest 2005-ben nem változott jelentősen az európai piac volumene. A legnagyobb növekedés a spanyol, lengyel és magyar piacon történt, a legjelentősebb csökkenés pedig az Egyesült Királyságot jellemzi.
Egyenlő nagyságú rendelkezésre álló jövedelem feltételezésével megállapítható, hogy a volt "keleti országok" átlagosan többet költenek erre a termékkörre, mint "nyugati" társaik, közülük is a magyar háztartások költik a legtöbbet, átlagosan 109 250 Ft-ot, amellyel messze túlszárnyalja a "nyugati" átlagot. (55 679 Ft)
Idén a tényleges vásárlás értékén túlmenően meghatározták a háztartások átlagos kiadását (euróban), egyenlő nagyságú rendelkezésre álló jövedelem feltételezése esetén is. Másképpen szólva, ezzel a módszerrel összehasonlíthatóvá válik az európai háztartások kiadási szerkezete azonos bevétel esetén.
A fejezetben vizsgált országok Oroszország kivételével azonosak az Európai Barométerben szereplőkkel. Az Európai Piacok magyarországi adatai ebben a kiadásban a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közölt információkra épülnek, eltérően a tavalyi kiadványtól, amely főként a GFK kutatásaira támaszkodott.
3. Szórakoztató elektronikai gépek piaca
#page#
3. Szórakoztató elektronikai gépek piaca
2004-hez képest ez a piac lényegesen dinamikusabban fejlődött 2005-ben az előző évekhez képest. Itt Spanyolország mutatja a leggyorsabb fejlődést, amit Olaszország követ, míg Magyarország az európai átlagnál gyengébben fejlődött. Érdekes megjegyezni, hogy azonos nagyságú rendelkezésre álló jövedelem feltételezése esetén Magyarország előkelő helyet foglal el a rangsorban 53 000 Ft-os átlagával. Vásárlási hajlandóság tekintetében is a legoptimistábbak közé tartozunk a +5%-osra tervezett növekedéssel.
4. Informatikai piac
Németország, az Egyesült Királyság és Franciaország együtt az informatikai piac 60%-át teszi ki. A belgák továbbra is a lista élén járnak a mintegy 75 000 Ft-nál magasabbra rúgó háztartási kiadással, megelőzve a sorban utánuk következő Egyesült Királyságot, Spanyolországot és Franciaországot. Ugyanakkor az egyenlő értékű rendelkezésre álló jövedelem feltételezése esetén hazánk jár az élen a mintegy 90 500 Ft-os vásárlással, s ezzel, ha nem is számottevően, de megelőzzük a belgákat.
5. Sportáruk piaca
A közép-kelet-európai országok sorában a magyar háztartások költik a legtöbbet erre a termékkörre, ugyanakkor még mindig messze elmaradva a nyugati országoktól. A legnagyobb sportpiacot Franciaország mondhatja a magáénak 2005-ben a több, mint 8,8 milliárd eurós forgalommal.
6. Barkácsáruk piaca
A barkácsáruk piaca immáron több éve minden európai országban fejlődést mutat. Kedvezően hat rá az Európa-szerte hódító "csináld magad" mozgalom, valamint az is, hogy a kereskedelmi cégek jól alkalmazkodnak a vevők igényeihez. A legnagyobb barkácsáru- fogyasztóknak a németek számítanak - bár vásárlási szándékuk csökkenni látszik 2006-ra -, de érdemes megjegyezni a hazai piaci forgalom jelentős növekedését. Ugyancsak figyelemre méltó a lengyel háztartások átlagos kiadása, amely azonos nagyságú rendelkezésre álló jövedelem esetén Spanyolország és Olaszország eredményeihez hasonlítható.
7. Autópiac
#page#
7. Autópiac
Az új autók európai piaca 2005-ben stagnált és a legtöbb országban jelzett vásárlási szándék aránya arra enged következtetni, hogy 2006-ban sem lesz számottevő változás a piaci forgalomban. Magyarországon 2003 óta folyamatosan esik a piac, s ez a visszaesés 2005-ben az előző évekhez képest is erősebb volt, a forgalomba helyezett új gépkocsik száma 200 000 alá csökkent 2005-ben. Ugyanakkor a háztartásonként forgalomba helyezett új gépkocsik arányát tekintve a közép-kelet-európai országok közül mi állunk a legjobban 5%-os eredményünkkel, de ezzel is messze alatta vagyunk az európai átlagnak.
8. Motor és robogó piac
Olaszország messze vezeti az európai piacot a több mint 400 000 eladott motorral az 50 cm3 feletti kategóriákból, ugyanakkor jó ideje először az olasz piac 2005-ben 2%-os csökkenést mutat. Jogszabályváltozásoknak köszönhetően a spanyol motorpiacon valóságos robbanás következett be, s ezzel Spanyolország a második helyre ugrott, megelőzve a franciákat és a németeket.
A közép-kelet-európai országok között előkelő helyet foglalunk el mintegy 20 500 forgalomba helyezett új járművel és 2003 óta folyamatosan növekvő tendenciával.
9. Fogyasztási hitelek piaca
Az európai piacot az Egyesült Királyság és Németország uralja szoros versenyben, 240 milliárd eurós nagyságrendű fogyasztás hitelállománnyal. E két ország együttesen a fogyasztási hitelek európai piacának mintegy felét teszi ki.
Az Unióhoz újonnan csatlakozott országok közül Lengyelország rendelkezik a legnagyobb hitelállománnyal, őt Magyarország követi a sorban. A háztartásonkénti átlagos fogyasztási hitelállomány tekintetében pedig Magyarország vezeti a közép-kelet-európai országok sorát 313 750 Ft-tal, bennünket a csehek követnek 210 750 Ft-os összeggel.
