1 százalék, ami számít

A személyi jövedelemadó 1+1 százalékáról bárki rendelkezhet, aki a bevallási kötelezettségét személyi jövedelemadó-bevallás vagy egyszerűsített bevallás benyújtásával, illetve munkáltatói adómegállapítás útján teljesíti. (Már csak alig több mint két hét maradt az SZJA-bevallások elkészítésére és beadására, így érdemes minél előbb hozzálátni az elkészítéshez. Az Accace adótanácsadói 10 pontban gyűjtötték össze azokat a legfontosabb információkat, amelyeket az idei bevallás elkészítése során mindenképpen érdemes figyelembe venni.)

Kép:PP/FényesGábor

A rendelkező nyilatkozatokat tartalmazó EGYSZA lap megtalálható a bevallási nyomtatványcsomagban, illetve letölthető a NAV honlapjáról az internetes bevalláskitöltő program részeként is. Abban az esetben, ha a bevallását vagy egyszerűsített bevallását nem papíros formában juttatja el az adóhatósághoz, hanem elektronikusan küldi be, annak részeként a rendelkező nyilatkozatait is eljuttathatja az adóhatósághoz elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül.

Azoknak a magánszemélyeknek, akik bevallási kötelezettségüknek munkáltatói adómegállapítás útján tesznek eleget, a rendelkező nyilatkozatokat tartalmazó borítékra rá kell írniuk az adóazonosító jelüket és a borítékot annak ragasztott felületére átnyúlóan, saját kezűleg alá kell írniuk. A rendelkezőnek a nyilatkozatokat tartalmazó borítékot 2012. május 10-ig kell átadnia a munkáltatójának.

A rendelkező nyilatkozatok a bevallástól függetlenül postán vagy személyesen is eljuttathatók az adóhatósághoz egy lezárt - a rendelkező magánszemély adóazonosító jelével ellátott - borítékban, illetve elektronikus űrlapként elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül 2012. május 21-ig. (Itt olvashat arról, hogy mire kell figyelnie, hogy valóban érvényesíteni tudja a felajánlott 1 százalékot a szervezet.)

Ha hibás, veszendőbe megy

A felajánlási szándékot keresztülhúzó hibák – az adatok helytelen kitöltése, a szignó lefelejtése illetve az adó, vagy a nyilatkozatkésői beérkezése – a rendelkezések 5-10 százalékát lemorzsolják. A honlapon található tájékoztatás szerint a nyilatkozatok érvénytelenségének leggyakoribb oka az, hogy az adózók az 1+1 százalék számításának alapját képező adót nem fizették meg a törvényben előírt határidőre. Gyakori probléma az is, hogy a magánszemély hibásan jelöli meg rendelkezésén a kedvezményezett adószámát, vagy rosszul tölti ki a nyilatkozatot. Aki május 20. után nyújtja be a rendelkező nyilatkozatát, szintén nem számíthat arra, hogy adója egy százaléka az általa megjelölt szervezethez kerül. Arra is volt példa, hogy valaki nem csak a vonatkozó törvény által megengedett egy, hanem több, civil kategóriába sorolható kedvezményezettet, vagy korábban megszűnt civil szervezetet, illetve a törvény szerint nem kedvezményezhető intézményt jelölt meg. A rendelkező nyilatkozat érvénytelenségéről hozott határozat ellen ugyan fellebbezhet az adózó, de az eljárás illetéke 5000 forint, tehát előfordulhat, hogy többe kerül a leves, mint a hús. Némi vigasz lehet, hogy az illeték visszajár akkor, ha az adóhatóság határozata részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyul.