Budapesttől 50, Esztergomtól 18, Dorogtól 16, Komáromtól 30 km-re lévő Duna-parti kisvárosban 1600 fős konszolidált felnőtt praxis méltányos áron (2,5 M Ft) eladó - így szól az orvosi szaklapokban és az internetes oldalakon a vállalkozó orvos tipikus hirdetése, ha meg akar válni tulajdonától. 1600 "lélekért" valóban méltányos az ár. A kínálat bőséges - havonta legalább tucatnyi -, a bankok 13-15 százalékos hitelt is adnak a vásárláshoz, üzlet mégis alig-alig köttetik. Mintegy kétszáz praxis tartósan üres.

Mennyit adnak érte?

1992 óta folyamatosan zajlik a házi-, a gyermekorvosi és a fogászati praxis privatizációja. A három területen napjainkra 10-20 százaléknyira szorult vissza a közalkalmazotti jogviszonyra épülő, államilag szabályozott gyógyító tevékenység. A háziorvosok, a gyermek- és a fogorvosok túlnyomó többsége ma egyéni vállalkozó vagy egyéni vállalkozás (bt., kft.) tagja, alkalmazottja. A törvény életbe lépésekor a háziorvosok alanyi jogon jutottak hozzá praxisuk működtetési jogához. A vásárlók akkor még csak nem is sejtették, hogy munkájuknak valaha vagyoni értéke lesz. Hogy pontosan mennyit is ér ez a tulajdon, az az eladáskor derül ki.

Az országban elsőként a Heves megyei Ostoroson cserélt gazdát egy háziorvosi praxis. Nem sikerült megtudnunk, hogy a 2500 lakosú település egészségügyi felügyeletéért mennyit fizettek, de a hasonló praxisok ára általában 3 és 8 millió forint között van.

Az ár pár százezer forinttól a milliós nagyságrendig változhat, attól függően, hogy a praxis hol található - vidéken-e vagy a fővárosban -, illetve mekkora, vagyis hány aktív kártya száma van nála leadva.

Az 1500-2000 kártyás, átlagos praxis ára országosan mintegy 6-8 millió forint. Budapesten nem ritka a húszmilliós vételár sem. Egyre kevesebbet érnek viszont a kizárólag gyermekorvosi körzetek - állítja az egyik praxiseladásra specializálódott tanácsadó cég vezetője. Mint mondja, szinte valamennyi potenciális vevő családi és baráti kölcsönökből fizet. A bankhitel megszerzése ugyanis hónapokba telik, s amíg az eladó nem kapja meg a vételár teljes összegét, nem adja át a praxist.

- 2004-ben mindössze huszonöt-harminc adásvételi ügylet fejeződött be - mondta el Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára. A fővárosban, a Balaton-parton, az ország északnyugati területein viszonylag gyorsan és jó pénzért lehet praxist cserélni, a tiszántúli orvosi körzetek viszont szinte eladhatatlanok. Bana községbe például évek óta nem találnak orvost, ingyen sem. Pusztakovácsi körzetét is régóta hirdeti a tulajdonos önkormányzat. A hatályos jogszabály lehetővé teszi, hogy a megüresedett orvosi helyre hat hónapra helyettest vegyen fel bármely település, azt követően az üres állás miatt saját jelöltjének új működési jogot kérhet.

Miért nem veszik?

Dr. Kertai Aurél, a Budapesti Orvosi Kamara háziorvos szekciójának elnöke szerint a kezdő orvosokat elsősorban az anyagi megbecsülés hiánya tántorítja el a háziorvosi szakterülettől. A legtöbben azonban nem is rendelkeznek a praxis megszerzéséhez és beindításához szükséges tőkével. Bár hitelt mindenki felvehet a praxis megvásárlásához, a törlesztőrészleteket kevesen merik vállalni. A vállalkozó háziorvos ugyanis becslések szerint alig tud a diplomás minimálbérnél, azaz 100 ezer forintnál több jövedelmet kiszorítani magának havonta. A költségek kifizetése után átlagosan ennyi marad neki. Ha a frissen szakvizsgázott háziorvos gyógyszercégnél helyezkedik el, ennek az összegnek a többszörösét is megkeresheti. A kezdők számára az is problémát jelent, hogy jelenleg a fővárosban egyetlen üres körzet sincs. Az idős doktorok sem mennek el nyugdíjba, csak ha már az egészségi állapotuk végképp megromlik. Kertai Aurél szerint a jelenleginél nagyobb mértékben kellene támogatni a háziorvosi ellátást, ellenkező esetben lassan elfogynak a háziorvosok.

Teljes cikk a Piac és Profit áprilisi számában.