Újra felfedezték a lízing előnyeit a magyar cégek: a nagy visszaesés, majd stagnálás után határozott felívelésbe kezdett az ágazat. A kedvező tendenciát optimista várakozások szerint a gazdaság élénkülése, a járműpiac bővülése és a kkv-szektor fejlődése tarthatja fenn. Utóbbiban fontos szerepet játszanak a jegybanki és az eximbankos hitelprogramok is, miután tavaly mindkét konstrukció kibővült a lízingfinanszírozással.
A Magyar Lízingszövetség adatai szerint 2014-ben a finanszírozott összeg 453 milliárd forint volt, ami 24 százalékkal haladja meg a 2013-as adatot, miközben a szerződések száma 10 százalékkal, 73 ezerre emelkedett. A cégvezetők, illetve a cégek pénzügyi vezetői közül minden ötödik kifejezetten előnyben részesíti a lízinget a többi finanszírozási formával szemben, és csupán 2 százalékuk utasítja el azt; derül ki a CIB Bank és a GfK közös felméréséből. Ez megmutatkozik a tervekben is: a nagyobb beruházást tervezők kétharmada számol lízingfinanszírozással. A konstrukció hátrányai között tízből csupán egy cégvezető említi, hogy az eszköz a finanszírozás futamideje alatt nem kerül a lízingelő tulajdonába, vannak ugyanakkor, akik ugyanezt az előnyök között sorolták fel, hivatkozva arra, hogy később nem kell foglalkozni az eszköz eladásával.
A lízinggel finanszírozott beruházások jobbára gurulnak, a cégek elsősorban teher - és személyautót vásárolnak így. A mezőgazdasági vállalkozások aktívak még a lízingpiacon, minden második így szerzi be a gépeit. Az átlagos lízingszerződés értéke 12 millió forint, a futamideje pedig öt év.
A lízinget választók legfontosabb szempontjai pénzügyiek, ezek közé tartozik a THM (46 százalékos említési arány mellett), illetve a törlesztőrészlet nagysága (25 százalék). Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a potenciális ügyfeleknél nagyon komoly a súlya a korrekt tájékoztatásnak is: a megkérdezettek 7 százaléka említette ezt a legfontosabb, és 79 százalék a nagyon fontos szempontok között.
A finanszírozás igényléséről szóló döntéshez a vállalatok leginkább a bankjuktól, az internetről, és személyes pénzügyi tanácsadótól szereznek információkat, a márkakereskedők súlya – ellentétben a válság előtti időszakkal – már viszonylag csekély. A felmérés alapján az összes cég 48, a beruházást tervező vállalatoknak pedig 40 százaléka fordulna tanácsért a pénzügyi szolgáltatójához, 38 százalékuk az interneten is tájékozódna, és a cégvezetők nagyjából harmada pedig a személyes pénzügyi tanácsadó segítségét is igénybe venné.
Hozzátette: az a tény, hogy az ügyfelek jelentős hányada ma már az internetet használja az egyik elsődleges forrásnak a finanszírozási döntések támogatásához, igazolja a CIB csoport lépését, hogy online kalkulátort indított januárban. Ez ugyanis egyrészt megkönnyíti az előzetes tájékozódást, másrészt támogatja a személyes tanácsadók munkáját is, akik segítenek az ügyfélnek a számára legideálisabb pénzügyi megoldás kidolgozásában. A CIB Csoport folyamatosan emeli szolgáltatásainak színvonalát, ennek részeként az online kalkulátor a közeljövőben már haszongépjárművek és pótkocsik beszerzésekor is tájékozódási pont lehet.