Tanyasi gazdáktól érkezett paradicsommal, nektarinnal, őszibarackkal, szilvával, burgonyával, sárgarépával, póréhagymával is bővült a Vidék Mustra termelői piac választéka a Parlamenttel szemben, a Vidékfejlesztési Minisztérium előtt. Mostantól a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesülete is standdal képviselteti magát.
Több mint húszezer látogatónál tart már a nemrég elindított Vidék Mustra program. A kitelepült árusok mindent eladtak, vagyis sokak számára kínálnak lehetőséget a szaporodó termelői piacok. A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint ez a siker azt mutatja, hogy a vidék meghódította a fővárost.
A szervezők közleménye szerint a programsorozat keretében - a nyár közepén elindított termelői piacon -, eddig mintegy 10.000 liter tejterméket és közel 1.000 kilogramm háztáji húskészítményt vásároltak a bel- és külföldi érdeklődők. Ez messze felülmúlta az előzetes elvárásokat.
A Vidéki Mustra első hat vásárnapján hosszú sorok álltak a standok előtt. "Az árusok estig szinte a teljes árukészletüket eladták. Ez is mutatja, hogy a fővárosban is igény van a kiváló minőségű, ízletes vidéki termékekre" - idézi a VM közleménye V. Németh Zsoltot, a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkárát. V. Németh Zsolt szerint az ingyenes árusítási lehetőséggel a minisztérium kedvet akar csinálni ahhoz, hogy a termelők részt vegyenek a helyi piacokon.
A termelői piacok létesítését országszerte támogatja az agrártárca a bürokrácia egyszerűsítésével, a működés anyagi támogatásával, a kereskedelmi jogszabályok módosításával. (Erről itt olvashat részletesen.) Jelenleg már hozzávetően 50 termelői piac működik, (termelői piac körképünket itt olvashatja) de akár több 100-nak is lenne létjogosultsága - állítja a mérnök, informatikus végzettségű Szilágyi Zsolt, a Helyi Piac civil mozgalom fő kezdeményezője. (Augusztusban például Budapest VII. kerületében nyílt új termelői piac.) Számítása szerint ezek az árusítóhelyek évi több 100 milliárd forintos forgalmat bonyolíthatnának, rövidre zárva a termelőtől a vevőig vezető utat. A kereskedői lánc ugyanis gyakran indokolatlanul hosszú, egy szakmai körökben ismert élelmiszerkilométer-mutató szerint például egy csomó sárgarépa átlag csaknem 2000 kilométert utazik a konyhakerttől a háziasszony kosarába, miközben az ára csak emelkedik.
