A szálláshely-szolgáltatás a turizmus legalapvetőbb szolgáltatása, ezzel magyarázta az NGM azt a tényt, hogy itt lehetőség van a SZÉP Kártya különböző alszámlái közötti átcsoportosítása. Az eddigi tapasztalatok, visszajelzések, valamint a rendelkezésre álló adatok alapján a tárca témában kiadott közleménye szerint más területen ez nem indokolt, a rendszer idei bevezetésének kezdetén végzett felmérések pedig nem szolgálnak elegendő információval ahhoz, hogy szükség lehet-e változtatásra. A szabadidő alszámlára kártyatulajdonosonként évente utalható 75 ezer forintos összeg ad lehetőséget a fürdőknek, hogy a SZÉP Kártya forgalmuk növekedését ösztönözzék - szögezte le a minisztérium. (A SZÉP Kártyára kedvezményes adó és járulékterhek mellett évente 450 ezer forintot tehetnek a munkáltatók: ebből 75-75 ezer költhető egészségmegőrző szabadidős tevékenységre, illetve vendéglátóhelyi melegétkezésre, 200 ezer forint pedig szálláshely-szolgáltatásra.)
Idő kell a bevezetéshez
Az NGM azt követően foglalt állás a kérdésben, hogy a Magyar Fürdőszövetség azt kérte a parlamenttől, hogy az üdülési csekket felváltó SZÉP Kártya alszámlái között legyen átjárhatóság, és a kártyát fogadhassák el az uszodák is. A mostani korlátok között ugyanis a SZÉP Kártyából származó bevétel az első félévben mindössze a negyede volt az üdülési csekk bevételének, júniusban azonban már elérte a tavalyi azonos időszak 80 százalékát. 2011-ben a fürdőkben 3,6 milliárd forintért fizettek üdülési csekkel, ami az éves bevétel 15 százalékát tette ki, s ahhoz, hogy ez a szint elérhető legyen, idő kellene a szakma szerint.
Az NGM közleménye kitért arra is, hogy július végéig a SZÉP Kártyákra összesen 50 milliárd forintot, ebből a szabadidő alszámlára közel 7,5 milliárd forintot töltöttek fel a három kibocsátó intézmény adatai szerint, amelyből 1,6 milliárdot már el is költöttek a kártyabirtokosok. Arról, hogy szálláshely szolgáltatásra igénybe vehető alszámlára mennyi került, egyelőre nincs adat.
Gyenge belföldi forgalom a kereskedelmi szálláshelyeken
A Központi Statisztikai Hivatal ma publikált gyorsjelentése szerint a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 49,8%-os volt, ezen belül az ötcsillagosok 72,5, a négycsillagosok 58,3%-os foglaltságot értek el.
Az esztendő első 6 hónapjában a működő kereskedelmi szálláshelyek közül még 2222 egység fogadott el fizetőeszközként üdülési csekket és 1774 egység Széchenyi Pihenőkártyát, a belföldi vendégek 857 millió forint értékben fizettek ezen fizetőeszközökkel a szálláshely- és kapcsolódó szolgáltatásokért, melyből az üdülési csekkek aránya 24% volt.
Jönnek - mennek
A KSH friss adatai szerint a szálláshelyek körében jelentős volt a fluktuáció, a kapacitásukra egyszerre volt jellemző, hogy a gazdasági környezet változására a szállodák, a panziók, a kempingek stb. egy része beszüntette működését, míg mások bővítették a kínálatot. Ennek eredőjeként 2012. június 30-án a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 3073 volt, ezen belül 983 szálloda 57 ezer szobával, 1076 panzió 12 ezer szobával működött. A szállodákban, júniusban 948 szobával több állt rendelkezésre, mint az előző év azonos időszakában. Van, ahol sikeresen működtethetők a szálláshelyek, a kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 5,0%-kal (15 025 forint), az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) 7,0%-kal (7478 forint) emelkedett 2011 azonos időszakához viszonyítva. A kereskedelmi szálláshelyek összes árbevétele folyó áron 5,5%-kal emelkedett a vizsgált időszakban.
A hazai szállodapiacon csak jól átgondolt koncepcióval lehet nyereségesen működni Csordás Imre, az Accent Hotel Managament ügyvezető igazgatója szerint. Véleménye szerint érdemes szakértő üzemeltetőnek átadni az irányítást, akinek a legelső feladata éppen annak eldöntése, lehet-e gazdaságosan működtetni az adott hotelt. A problémát sok esetben nem is feltétlenül az okozza, hogy az épületek és berendezések műszakilag rossz állapotban vannak, hiszen ezt némi ráfordítással lehet pótolni, sokkal inkább a szálloda presztízse romlik le, amit viszont sokkal nehezebb felmérni és helyreállítani. Az online jelenlét is egyre fontosabb a turisztikai piacon is, idén az első negyedévben több mint 37 százalékkal megnőtt az online belföldi szállásfoglalások száma, a szállástípusok tekintetében a hostelek, apartmanok, vendégházak és panziók átlagon felüli növekedést könyvelhettek el. Ezért nyitottnak kell lenni az új technológiákra.
