A tavalyi év második felétől meredek, közel 60%-os árcsökkenésnek lehettünk tanúi az olajpiacon, ami egyelőre negatívan befolyásolja az olajipari szektort. A csökkenő olajárak hatalmas veszteségeknek és társadalmi feszültségeknek teszik ki a kőolajexportáló országokat, a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) vezető állama, Szaúd-Arábia, a saját piaci részesedése védelmében nem hajlandó lépéseket tenni a kitermelés szűkítése és az olajárcsökkenés megállítása érdekében. Mivel így az a történelmi helyzet állt elő, hogy az OPEC a jelenlegi helyzetben nem tekinthető az árak felhajtásában érdekelt, stabilizáló tényezőnek, ezért a piac kénytelen magát szabályozni. (Európában gazdasági fellendülést hoz az alacsony olajár.)
Már láthatóak is a jelei annak, hogy az iparágban megindult az alkalmazkodási folyamat. A tartósan alacsony olajárnál egyre kevésbé éri meg beruházni, sőt, a legdrágább technológiát használó mezők, így a kanadai olajhomok vagy a mélytengeri kitermelési projektek esetében már a kitermelés költsége sem térül meg. Az olajtársaságok ezért leállítják kevésbé jövedelmező, még indulási szakaszban lévő projektjeiket, szűkítik kutatási aktivitásukat, racionalizálják működésüket és csökkentik költségeiket. Így a kínálati oldalon - az OPEC passzivitása ellenére is - hosszú távon csökken a kitermelés. A keresleti oldalon ugyanakkor az alacsonyabb olajár a felhasználás növekedéséhez vezet, Magyarországon például a KSH adatai szerint idén januárban 9,4%-kal bővült az üzemanyag-kiskereskedelem forgalma az előző év azonos időszakához képest.
„Az eddigi nagy olajáreséseket visszanézve jól látható, hogy a kínálati oldal alkalmazkodásával a piac 6-12 hónapos időtávon az OPEC kitermelési kvóta vágása nélkül is megteremtheti az új egyensúlyt. Az idei évben tehát még nagy ingadozásra, de ezzel együtt fokozatos talpra állásra, közép-, illetve hosszabb távon pedig a jelenleginél magasabb, 80 dollár körüli egyensúlyi árra számítunk az olaj piacán” – mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. „Ha ez a folyamat sikeresen végbemegy, a szektor megújulva, hatékonyabb működéssel és így nagyobb profittermelő képességgel fog bírni, ami hosszabb távon kedvezően hathat az olajipari cégek részvényeire” – tájékoztatott Horváth István.
