Fotó: SXC

A KPMG nemzetközi felmérésében a megkérdezett befektetők 81 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szándékában áll ingatlanba fektetni idén. 42 százalékuk azt tervezi, hogy, ha alkalom kínálkozik, alulértékelt vagy csőd közeli ingatlanokat fog vásárolni – mindez azt jelzi, hogy a piac egyes szegmenseibe visszatérhet a bátrabb befektetői attitűd.

Stefan Pfister, a KPMG ingatlantanácsadásért felelős európai vezetője szerint a gazdaság stabilizálódása, a jobb hitelfeltételek és a tőkepiacok erősödése ideális feltételeket teremtettek ahhoz, hogy a befektetők ismét nagyobb bizalommal tekintsenek az ingatlanpiacra, és bátrabb beruházási döntéseket hozzanak a magasabb megtérülés reményében.

„Itt az ideje, hogy a befektetők belelendüljenek, és portfólióikat ingatlanokkal egészítsék ki, csökkentve a kizárólag kötvényeket és részvényeket tartalmazó hagyományos portfólióknak való kitettségüket.”

A válaszadók 81 százaléka szerint ma Nyugat-Európa kínálja a legjobb befektetési lehetőségeket. A KPMG szerint ugyanakkor a gazdaság fellendülésével – 2014 végén és 2015-ben – ez a fókusz kibővülhet olyan dél-európai és kelet-közép-európai piacokkal, mint Spanyolország, Olaszország, Portugália és Lengyelország. A felmérés szerint Közép-Kelet-Európa az ötödik legnépszerűbb befektetési régió; a válaszadók 23 százaléka véli úgy, hogy a régió kínálja a legjobb lehetőségeket.

„Habár az új befektetők sokszor egységes területként kezelik a közép-kelet-európai országokat, ingatlanbefektetési szempontból mindegyik ország ingatlanpiaca különböző méretét, fejlettségét, kockázatait és jövőbeni kilátásait illetően. A régióban Lengyelország és a Cseh Köztársaság tekinthető fejlettebbnek, míg Bulgária, Magyarország és Románia egy lazán meghatározott perifériát alkot” – mondja Andrea Sartori, a KPMG ingatlan-, szabadidő- és turisztikai tanácsadási részlegének közép-kelet-európai vezetője.

A felmérés szerint a gazdaság talpra állásával a nagybefektetők bátrabban keresik a jó befektetési lehetőségeket. Sokan egyre inkább úgy érzik, a magas árak miatt kiszorulnak olyan alapvető piacokról, mint az Egyesült Királyság, és jobb lehetőségeket találhatnak a dél-európai feltörekvő gazdaságokban. A stratégiai váltás tetten érhető nemcsak abban, hogy a befektetők kockázatosabb, nagyobb profitot ígérő beruházások felé fordulnak, hanem abban is, milyen ingatlantípusokat keresnek leginkább: miközben az iroda- és kereskedelmi fejlesztések a legnépszerűbbek továbbra is, megnő az érdeklődés a közelmúltban kevésbé keresett ingatlantípusok – például az autóparkolók – iránt.

Miközben a hitelfeltételek stabilizálódnak, gondot jelenthet és a piacbővülésnek gátat szabhat, ha nem lesz megfelelő mennyiségű hitel, amikor a tranzakciós hullám hirtelen beindul. A megkérdezett egyesült királyságbeli hagyományos hitelezők például ódzkodnak nagyobb kockázatúnak minősített helyszíneken finanszírozni fejlesztéseket, azaz könnyen aránytalanság alakulhat ki a hitelkereslet és -kínálat között, ha a dél-európai befektetések iránti étvágy valóban jelentősen nő. A hitelek elérhetőségével kapcsolatos bizonytalanságot jelzi, hogy a válaszadók megosztottak abban a tekintetben, vajon 2014-ben és 2015-ben tovább csökken-e az ingatlanhitelezés iránti hajlandóság. Ezt jelzi az a tény is, hogy a válaszadók mindössze 26 százaléka látja úgy, hogy az európai finanszírozási piac új szereplői (biztosítók, magántőke-társaságok) képesek lesznek pótolni a hagyományos hitelezőket és betölteni az esetleges finanszírozási űrt.

Az aktív befektetők fele (49%) úgy véli, a következő öt évben az állami befektetési alapok és a nemzetközi nyugdíjalapok dominálják majd az európai ingatlanhitelezési piacot.