A viszonylag erős idei ingatlanpiaci forgalom a harmadik hónapban sem esett vissza, sőt az adásvételek száma az elmúlt két év egyik legmagasabb adata lett. A 8124 darab tranzakció 21%-kal erősebb a tavaly márciusi adatnál, és az első negyedéves, eddig összesen közel 21 ezres darabszám is 12%-os növekedést jelent 2013 azonos időszakához viszonyítva. Ez a trend ugyan túlmutat a szezonalitáson, de az összehasonlítást torzíthatja, hogy tavaly márciusban még nehezítette a kemény időjárás az értékesítési folyamatokat, és több tranzakció a későbbi hónapokra csúszott. (Idén viszont már megjött az étvágy!)
Másfél éve, vagyis 2012 utolsó negyedéve óta lényegében 81 százalékponton stagnál az Országos Lakásindex – derül ki a Duna House legfrissebb elemzéséből. Az idei első negyedév mozdulatlansága azért is meglepő adat, mert a 2014-es piaci forgalom kiemelkedő, és a kereslet is kiugró értékeket mutat. A piac élénkülésének elvi velejárója az áremelkedés, de a típusbeli árindexek ellentétesen mozdultak ki, így ezek összhatása további stagnálást eredményezett. Jól mutatják a típusok árindexeinek ellentétes irányát a Duna House összevont Országos Panel- és Téglalakás Indexei. A panelek ára 2 százalékpontot felfelé, a téglalakások ára épp ugyanennyit lefelé mozdult. Ez utóbbi most 82 ponton áll, ami csupán egy ponttal több mint fél éve mért mindenkori minimum. A panelek felfelé mozdulásában szerepet játszhat, hogy az élénk keresletre ez a típus gyorsabban képes reagálni, miután az áraik (a típuslakások miatt) jobban összehasonlíthatóak, mint a téglaépítésűeknél.
A vidéki árindexek már némileg árnyalják a képet. A keleti országrészben a panelek ára már másfél éve lassan emelkedik, s mostanra a 83 pontos értékéve visszatért a 2010–2012 közötti szintre. Ugyanitt a téglalakások ára már négy éve lényegében stagnál. Nyugaton a panelek ára csak 1 pontot emelkedett, viszont a téglalakás ára elérte történeti mélypontját, és 76 pontra esett. A fővárosi panelek ára 3 százalékpontot emelkedett, ezzel 80-on áll, ami az elmúlt 3 év stagnálásának átlaga körüli érték. Ugyanez a helyzet a téglalakásoknál is, ahol ugyan 2 pontos eséssel 90 százalékpontra esett az árindex, de ez sem mutat trendet, hanem szintén az elmúlt 3 év statikus szintjének felel meg.
Az idei első negyedévben továbbra is gyenge volt az új építésű lakások forgalma. A legmagasabb arányban ezt a típust a Dél-Alföldön vásárolták 4%-ban, a többi régióban pedig csak ez alatt. A minőségi skála másik végét, vagyis a felújítandó lakásokat Nyugat-Dunántúlon vették a legnagyobb arányban 9%-kal. Vagyis továbbra is a „jó” és „nagyon jó” besorolású ingatlanok a kelendőek.
A téglalakások észak-magyarországi alacsony átlagárára magyarázat lehet a jelentős árcsökkentés is. Itt 8%-kal kellett engedni az eredeti elképzelésekből, hogy a vevők érdeklődését egyáltalán felkeltse, akik további 7%-ot alkudtak még az árból. Összehasonlításképp Észak-Pesten elég volt átlag 3%-ot engedni, és az alku is csak 4% volt. Továbbra is a családi házak eladóinak kellett a legnagyobb csökkenést elszenvedniük, ezen belül például a dunántúliaknak, ahol az összes árcsökkenés elérte a 19%-ot, vagy az észak-alföldieknek, ahol ez az érték 20% lett.
A budapesti vevők harmada első lakását vásárolta meg márciusban. – áll a Duna House elemzésében. Átlagosan 14,4 millió forintot költöttek 58 m2-es ingatlanjukra. Közel minden negyedik vevő befektetőnek vallotta magát, ők kisebb lakásokat vettek (50 m2) és kevesebbet is költöttek, valamivel 12 millió alatt. Vidéken hasonló az arány, vagyis 33% az elsőlakás-vásárlóké, és 23% a befektetőké. Itt inkább a vevők státuszában találni kiugró adatot, hiszen míg Budapesten a vevők 29%-a vallotta magát beosztottnak, addig vidéken ez a tábor az összes vevő 52%-a lett. Ők 9,3 millió forintot költöttek átlagban, és 70 négyzetméter körüli lakásokat vettek.
