Markáns, helyi termékekre lenne szükség

Egyelőre nem vált húzóágazattá a falusi turizmus Magyarországon, mert hiányoznak az ismert helyi márkák, termékek. Ennek ellenére egy-egy kevéssé ismert, periférikus kistérség mégis ki tudott törni az elszigeteltségből.

Nincsenek markáns helyi termékek, ugyanaz az étlap mindenhol az országban - kép: Pixabay

Tekintettel arra, hogy Magyarországon többségben vannak a kistelepülések, hazánknak jelentős tartalékai vannak a falusi turizmus fejlesztésében, mely kihathat a teljes iparágra. Ehhez ugyanakkor elkerülhetetlen, hogy a szálláshelyek olyan lokális termékeket hozzanak létre, melyekkel magukhoz tudják vonzani a vendégeket – mondta Szalók Csilla, a BGF tanszékvezetője a FATOSZ napokban rendezett konferenciáján.

„Egy vendéglátó-ipari kutatásból, melyben étlapokat vizsgáltak és vetettek össze, derült ki, hogy az ételek többsége országos szinten azonos; azaz alig vannak »lokális termékek«, amik egy adott térségre, régióra, településre vonzanák a látogatókat. Ugyanezt érdemes kiemelni a falusi turizmus kapcsán is: a konkurenciától megkülönböztető lokális termékek nélkül nem lehet sikeresen szálláshelyet fejleszteni” – emelte ki dr. Szalók Csilla. Hozzátette, a falusi turizmus sokszínű termékstruktúrával rendelkezik: felöleli a vidéki életmód-turizmust, a kulturális és örökségturizmust, az egészségturizmust, az aktív pihenésre specializálódott turizmust, a gasztroturizmust, az agro- és természetturizmust. Ezért is rendkívül fontos, hogy a különböző turisztikai desztinációk megkülönböztessék egymástól termékeiket. (A turizmust ma két dolog húzza: a jó idő és a SZÉP-Kártya.)

A KSH adatai alapján a hazai települések 25 százaléka rendelkezik falusi szálláshellyel, mely elsőre jó aránynak tűnik, de tekintve, hogy Magyarországon a kistelepülés a domináns településtípus, látható, hogy jelentős potenciál rejlik még az iparágban. Különösen annak fényében, hogy míg az átlagos 29 db férőhelyszámot számos település biztosítani tudja, a 100 férőhelyek feletti települések aránya alig 3%, azaz igazán fejlett, erős szálláskapacitás csak az ország kis területén található. Szalók Csilla kiemelte, a fenti adatokat valamelyest árnyalhatja, hogy vélhetően országos szinten is jelentős azoknak a nem nyilvántartott vendégfogadóknak a száma, melyek az adózás kiterjesztését követően kényszerültek a szürke, vagy feketegazdaságba.

Lehetőségek a tízmillió turista országában
A Világbank adatai szerint 2011-ben átléptük a bűvös határt, és a hazánkba látogató turisták száma immár eléri a teljes lakosság létszámát. Az ágazatban hosszú évek óta először nő a foglalkoztatottság, emelkednek a bevételek, sok helyütt mégis vendéghiánnyal küzdenek. A falusi turizmus nehéz éveket élt/él meg, és még mindig nincs igazi, nagy, nemzetközi konferenciaközpontunk, így az üzleti turizmusban rejlő lehetőségeket sem tudjuk maradéktalanul kihasználni.
A települések átlagos turisztikai aktivitását vizsgálva kimutatható, hogy továbbra is a hagyományos balatoni, budapesti és Pest megyei, debreceni és hajdúszoboszlói turisztikai kistérségek aktivitása emelkedik ki, ezek egyben a legnagyobb, 20% körüli növekedést produkáló térségek is. Ugyanakkor egy-egy kevésbé ismert desztinációs terület is jelentős fejlődést produkált az utóbbi években. Ezek egyike a karcagi kistérség, mely a berekfürdői beruházások eredményeként mára szintén egyike lett a legaktívabb turisztikai térségeknek.

Szalók Csilla elmondta, a 2012-es KSH adatok alapján végzett lineáris ellenállási tényező mérés – mely azt vizsgálja, mennyiben lehet akadálya egy turisztikai terület fejlődésének a nehézkes megközelíthetőség – továbbra is azt mutatja, hogy az autópálya-rendszernek hatalmas szerepe van a vidéki területek turisztikai fejlődésében. Azokon a területeken, amelyeket elsőként csatlakoztattak az autópálya-hálózathoz, sokkal gyorsabb, innovatívabb infrastruktúrafejlődés ment végbe, ami kihatással volt a turisztikai vállalkozások sikerére is. A központi régió ebből a szempontból továbbra is vezető pozícióban van, míg az országhatár szélén található, tömegközlekedéssel nehezen, csak több átszállással megközelíthető területek szélsőségesen periférikusnak tekinthetőek.

„Fontos, hogy közgazdasági indikátorokkal mérhető legyen a turizmus, ezen belül is a falusi turizmus gazdasági hatékonysága, szerepe. Ezt általában a GDP-hez való hozzájárulással szokták mérni. De úgy vélem, ma már nem biztos, hogy ez, vagy csak ez a megfelelő mérési eszköz. Néha a gazdasági adatoknál sokkal nagyobb jelentősége van annak, ha egy közösség, a helyi lakosság megmarad egy településen, munkahelyet, boldogulást talál” – emelte ki dr. Szalók Csilla.

Véleményvezér

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek 

A betiltás a digitális világban immár mulatság tárgya.
Semmi nem fog Magyar Péteren

Semmi nem fog Magyar Péteren 

Ezúttal komoly kihívóra lelt Orbán Viktor.
Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania

Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania 

Hol van már Magyarország egykori olcsósága.
A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban

A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban 

A luxizás magyar császára nagyot villantott.
Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda

Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda 

A MÁV biztosítja a késést, a sző valódi és átvitt értelmében egyaránt.
Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo