A Genertel adatai szerint óriási az eltérés a kelet-közép-európai régió lakásbiztosítási piacain: miközben a balkáni régióban gyakorlatilag alig találunk biztosított lakásokat (Szerbiában 10, Bulgáriában 7 százalékos a penetráció), addig Magyarországon a háztartások 72 százaléka rendelkezik ilyen védelemmel, ami mintegy 3,2 millió szerződést jelent.
„A biztosítások aránya jól jellemzi a piac fejlettségét: ebben az értékben egyszerre tükröződik a termékek fejlettsége, a kapcsolódó szolgáltatások színvonala, illetve az értékesítési csatornák száma és minősége – mondta Csikós Dániel, a Genertel vezérigazgatója. – Ebben a tekintetben a magyar biztosítási piac egyértelműen az igényesebb szegmensben található.”
Ha lakásbiztosításról van szó, a magyar ügyfelek szívesen nyúlnak mélyebben a zsebükbe, mint régiós társaik: a szlovéneken és a cseheken kívül egy biztosításra átlagosan nálunk fizetik a legmagasabb biztosítási díjat: évi 100 eurót. A képhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy ha nem csak a kelet-közép-európai régiót, hanem az EU többi országát is vizsgáljuk, a magyar díjszint inkább az alsó-középkategóriába sorolható.
A magyarok többségénél is több odafigyelésre volna szükség
A hosszú évek óta fennálló lakásbiztosítások esetében gyakori probléma, hogy az értékkövetés elmaradása miatt az ingatlan alulbiztosított lesz, vagyis kár esetén a biztosító csak értéken alul tudja majd a kárt megtéríteni. Sokan elfeledkeznek arról is, hogy egy bővítés, korszerűsítés, vagy értékes szórakoztató elektronikai eszközök beszerzése nyomán az értékváltozást a biztosítás feltételeiben is érdemes nyomon követni.
Az aktuális lakásbiztosítási ajánlatokat emellett akkor is célszerű időnként megvizsgálni, ha a meglévő biztosítás teljesen rendben van. Az elmúlt évek során ugyanis számos olyan új, összetett lakásbiztosítás is megjelent, amely azonos vagy kedvezőbb díj mellett jóval szélesebb körű fedezetet (baleset- és felelősségbiztosítások, új lopáskár-fedezetek, stb.) kínálnak.
