Így lakunk mi: kicsi, de karbantartott a magyar lakás

A magyarok jellemzően saját tulajdonú ingatlanban élnek, és ügyelnek annak állapotára, a hetven százalék 10 évben egyszer biztos végez lakásfelújítást. Jellemzően a spórolt pénzünket költjük felújításra.

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: Knauf Insulation

A megkérdezettek közel háromnegyede legalább 6 éve él jelenlegi otthonában. A legtöbben saját tulajdonú, száz négyzetméternél kisebb alapterületű családi házban laknak, és tízből heten végeztek lakásfelújítást valamikor az elmúlt 10 év során. A lakásfelújítók több mint fele félmillió forintnál kevesebbet költött, hitelt erre a célra a válaszadók 11 százaléka igényelt – derült ki a CIB Bank lakásfelújítási szokásokat vizsgáló reprezentatív kutatásából .

(Fontos tudni, hogy a hónap végétől lehet pályázni társasház-felújításra!)

Saját, 100 m2-nél kisebb otthonban élnek a legtöbben

Magyarországon százból 53-an családi házban élnek, a panelben és téglaépítésű társasházban lakók száma pedig közel azonos: előbbi 23, utóbbi 22 százalék. Tízből négyen 50 m2-nél nagyobb, de 80 m2-nél kisebb otthonban élnek, és a lakosság mindössze 4 százaléka lakik 150 m2-nél nagyobb alapterületen. A 80 m2-nél nagyobb ingatlanok döntő része – közel 90 százaléka – családi ház vagy házrész – derült ki a CIB Bank friss, országos, reprezentatív kutatásából, amely a lakásfelújítási szokásokat vizsgálta.

A felmérés eredményei arra utalnak, hogy a magyarok ragaszkodnak a saját tulajdonú ingatlanokhoz: a válaszadók 87%-a tulajdonos vagy annak családtagja otthonában, albérletben mindössze 13% lakik. A megkérdezettek közel háromnegyede legalább 6 éve él jelenlegi lakásában, 36 százalékuk pedig több mint 20 éve. Különösen jellemző a panelben élőkre, hogy két évtizednél is régebben laknak ugyanabban a lakásban: közülük tízből négyen ezt válaszolták.

A nyári felújítás a sláger

Nem csupán ragaszkodunk a saját lakáshoz, házhoz, de ügyelünk arra is, hogy az ingatlan jó állapotban maradjon, mely nemcsak a saját kényelmünk miatt fontos, de hozzájárul az ingatlan értékének megőrzéséhez is. A megkérdezettek mintegy negyede 4-5 évente végez valamilyen felújítást lakásában, azok aránya pedig, akik 1-3 évente, több mint 20 százalék. Százból mindössze tizenöten állították, hogy még sosem fogtak ilyen munkába. A válaszadók 70 százaléka az elmúlt 10 év során felújította lakását, minden második ember pedig 5 éven belül tervezi ezt. Érdekesség, hogy az újépítésű ingatlanok lakói kivétel nélkül az mondták, hogy náluk még sosem került sor lakásfelújításra.

Ösztönözni kellene a magyarokat, nem sokkolni
A magyar lakosság energiahatékonysági tudása és a megújuló energiaforrások ismertsége sürgős fejlesztésre szorulna az elmúlt évek tapasztalatai alapján. A kormány azonban nemhogy ösztönözné, inkább sokkolja a lakosságot.
A munkálatokat a válaszadók háromnegyede a nyári időszakra tervezi. Azok közül, akik az elmúlt 10 évben felújításba fogtak, 27 százalék időzítette a tennivalókat tavaszra, csaknem negyedük pedig őszre.

A legtöbben elsősorban belső felújításokat végeznek: a toplista élére egyértelműen a festés, mázolás került 88 százalékkal, a konyha, a szobák és a fürdőszoba felújítása előtt, de a bútorokat és háztartási gépeket is sokan cserélik le. A külső munkálatok között a vakolás, újrafestés vezet 47 százalékos eredménnyel a nyílászárók cseréje (43 százalék) és a külső szigetelés (27 százalék) előtt. A kényelmi típusú felújítások között a légkondicionáló beszerelése a legnépszerűbb.

A lakásfelújítás a legtöbb válaszadónál (72 százalék) legfeljebb egy hónapot vett igénybe, és az emberek döntő többsége – 87 százaléka – a munkálatok ideje alatt sem költözött el otthonról. Tízből hatan hívtak szakembert, de sokaknak – százból csaknem negyven válaszadónak – barátok, rokonok is segítettek.

A megtakarítás a forrás

A CIB Bank kutatása szerint az emberek több mint fele félmillió forintnál kevesebbet költ a lakásfelújításra, és a válaszadók 71 százaléka azt állította, hogy a munka nagyjából annyiba került, amennyit eredetileg terveztek. Negyedük többet költött ennél, de legfeljebb 20 százalékkal. A megkérdezettek 39 százaléka az általános megtakarításokból, 38% a lakásfelújításra félretett pénzből finanszírozta a munkálatokat, hitelt mindössze 11 százalékuk igényelt. Ők elsősorban szabad felhasználású ingatlanfedezetes hitelt vagy személyi kölcsönt igényeltek.

„A magyarok pénzügyileg tudatosak, hiszen alapvetően megtakarításaikból finanszírozzák a lakásfelújítást. Ez pozitívum, ugyanakkor a kutatás eredményei szerint, ha hitelfelvételre kerül sor, kevesen hasonlítják össze a bankok ajánlatait, pedig ilyenkor fontos a tájékozódás. Lakásfelújításhoz ideális megoldás például a személyi kölcsön, hiszen bármire felhasználható. Fontos megnézni, melyik ajánlathoz mekkora THM tartozik, de érdemes alaposan átolvasni a banktól kapott általános tájékoztatót is, amiből a hiteltermékek legfontosabb adatairól kaphatunk felvilágosítást. Döntés előtt érdemes azt is figyelembe venni, hogy a pénzintézet kínál-e valamilyen pluszt, ami megkönnyíti a törlesztést vagy az ügyintézést” – hívta fel a figyelmet Surányi Zoltán, a CIB Bank lakossági üzletfejlesztési vezetője.

Felújítana? Szakember nélkül bele se kezdjen!
Idén már tényleg nem éri meg szakemberek nélkül belekezdeni a szigetelésbe, ablak- vagy kazáncserébe. 2015. január 1-jétől ugyanis – a közpénzből megvalósuló fejlesztésekre – érvénybe lépnek az új, úgynevezett költségoptimalizált szintet jelentő épületenergetikai előírások.

Véleményvezér

Bajban van a pápai kórház

Bajban van a pápai kórház 

A pápai egészségügyi ellátás megbillent.
Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje 

Van itt pénz emberek, nem mindenkinek ugyan, de akinek jut, az nem panaszkodhat.
Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is

Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is 

Fájdalmas, hogy még Bulgária is előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország.
Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper

Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper 

Gigászi gyümölcsárak a piacokon.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo