Hét év alatt 315 milliárd forint befektetésre volna szükség ahhoz, hogy korszerűsíteni, fejleszteni lehessen a magyar baromfiágazatot. Ha ez nem valósul meg, az ágazatban folytatódik a leépülés.
„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
Ahhoz, hogy a stratégia megvalósuljon, a testület szerint többek között vissza kell állítani a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyát a magyar agrárgazdaságban, a baromfi termékpályát pedig súlyának megfelelően kell elismerni és támogatni. „Az ágazat jövedelmezővé tétele érdekében emelni kell az uniós és a nemzeti támogatások ágazati forrásait, valamint jelentős korszerűsítő beruházásokra van szükség az ágazatban” – mondta Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke.
Leépülhet az ágazat – Kép: SXC
Az érdek-képviseleti vezető szerint a megvalósítandó lépések között szerepel még a baromfiágazaton belül az egyes termékpályák – például a baromfi, a pulyka, a kacsa, a lúd, a broiler csirke, továbbá a tojás – igényeihez igazodó olyan átgondolt fejlesztési programok támogatása, ami továbberősíti a jelenleg is működő baromfiágazati integrációkat. Emellett a szakemberek szerint át kell értékelni a belföldi kis- és középvállalkozások, valamint a nagyvállalatok számviteli, illetve pályázati definícióját, ugyanis a magyar nagyvállalatok nemzetközi szinten általában közepesnek minősülnek. Azaz a belföldi nagyvállalati besorolás többször is versenyhátrányt eredményez ezeknek a cégeknek – közölte a Magyar Távirati Iroda.
A beruházások korszerűsítésének támogatási indexét meg kell emelni 50 százalékra, és a kamattámogatással el kellene érni, hogy a nettó kamat ne haladja meg 3 százalékot. Továbbá érdemes megfontolni a baromfiágazati szereplők szerint egy önkéntes alapon szerveződő nemzeti exportvállalat létrehozását, segítve ezzel a magyar áruk külpiaci megjelenését. Mindehhez pedig a termékpálya működését segítő közösségi marketingeszközöket kell társítani. Jelenleg a baromfiágazatban hat szakmai szövetség működik. Az ágazatban működő mintegy 2500 cég, illetve vállalkozó megközelítően 60 ezer embernek ad munkát. Az ágazat évente több mint 500 ezer tonna élő baromfit állít elő és dolgoz fel, a tojástermelés pedig meghaladja az évi egymillió darabot. Az ágazat termelési értéke az alapanyag-termelésben évente átlagosan több mint 400 milliárd forint, a feldolgozási folyamatok után pedig ez a termelési érték meghaladja a 800 milliárd forintot.
Sertésekre van stratégiánk
Magyarországon az unió átlagánál kisebb az állattenyésztés aránya a mezőgazdaságban, a szaktárca ennek az aránynak a növelését kívánja elérni, például a már kidolgozott sertésstratégia megvalósításával. Az agrárstratégiában az alapanyag-előállítást és az élelmiszer-feldolgozást előnyben részesíti a kormány; a sertéslétszám növelésének támogatására 2,6 milliárd forint áll rendelkezésre.
Amennyiben az ágazati stratégia megvalósul, a következő 5-7 évben a beruházások létrehozása az ágazati szakértők kalkulációja szerint 5000-7000 építő- és szerelőipari munkaerő-kapacitást generálhat. Az ágazat költségvetési befizetései pedig – áfa nélkül számolva – a mostani 30 milliárd forintról 40 milliárd forintra növekedhetnek, emellett Magyarország az egy főre jutó baromfitermelés tekintetében Európa egyik vezető országa lehet. Ha mindez nem valósul meg, akkor az ágazat leépülésével kell számolni – hangzott el a sajtótájékoztatón a szakmai szövetségek vezetőinek egyöntetű véleménye. Hozzátették, hogy az ágazat leépülése megkezdődött, ami azzal a veszéllyel fenyeget, hogy belátható időn belül akár 12-15 ezer munkahely is megszűnhet. Különösen fontosnak tartották még a radikális áfacsökkentést, amely növelheti a baromfiágazat versenyképességét, a fogyasztás növelése és a szürke-, feketegazdaság visszaszorításával.
Áfacsökkentés: kéne de nem lesz?
Az alapvető élelmiszerekre vonatkozó, 27 százalékos áfakulcs mérséklését kérik a kormánytól a termelők, feldolgozók, a kereskedők, közgazdászok, akik szerint így csökkenhetne a feketegazdaság és nőhetne a fogyasztás is. Orbán Viktor viszont éppen ezzel ellenkezőleg nyilatkozott, egy újabb, 30 százalék fölötti áfakulcs bevezetését lebegtetve meg. A fogyasztási adók további emeléséről, egy újabb, 35 százalékos áfakulcs bevezetéséről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) keddi, Gazdasági évnyitó című fórumán. A frissen kinevezett Varga Mihály gazdasági miniszter ugyan meglengette az összegyűltek előtt, hogy napirendre tűzik az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését, azonban a miniszterelnök megnyilatkozásai – amelyek szerint elsősorban a munkáét terhelő adók mérséklését tartja prioritásnak, míg a fogyasztási adókat magas szinten tartaná – egyértelmű üzenet lehet, hogy felejtsük el az áfacsökkentését.
