Hárshegyi Frigyes az OTP elnöki főtanácsadója a nemzetközi pénzügyi válság magyar pénzpiaci hatásairól beszélt a résztvevőknek, Réthi Sándor, a Magyar Exporthitel Biztosító (MEHIB) oroszországi képviseletvezetője, illetve Puskás Tamás az OTP Bank Divízió vezetője az orosz pénzintézetek, illetve az orosz költségvetés helyzetéről osztották meg véleményüket a résztvevőkkel. A MEHIB szakembere úgy vélte, az orosz költségvetés nem támogatja kellőképpen a kis-és közepes vállalkozásokat, ezért is csökkenhetett 9 százalékkal a GDP Oroszországban. (Hiába a jó termék és a befogadó piac, marketing nélkül még a legjobb minőségű árut is nehéz értékesíteni külföldön.)

Irány Moszkva?
Fotó: sxc

A rendezvényen az orosz piacon komoly tapasztalattal rendelkező, nagy múltú cégek, mint például a Mol, a Richter Gedeon, a Rába, a Pólus Kft helyi vezetői, de külföldi vállalkozásokat képviselő magyar üzletemberek is jelen voltak, akiket Puskás Tamás OTP Divízió vezető oroszországi szerepvállalásáról tájékoztatta. Mint mondta: Oroszországban a 14. legnagyobb pénzintézetet képviselik, az idén 5,7-6 milliárd rubeles nyereséggel számolnak. Elsősorban a lakossági hitelezéssel foglalkoznak, de számos lehetőséget kínálnak a magyar cégeknek is. (Az európai kis- és középvállalkozások használják ki jobban a gyorsan növekvő, feltörekvő piacokban rejlő lehetőségeket, például Kínában, Indiában, Oroszországban vagy akár a délkelet-ázsiai és a latin-amerikai régióban - közölte állásfoglalásában az Európai Bizottság.)

Palásthy György, a Moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet október elsején hivatalába lépett, új vezetője az MTI-nek elmondta: csak Moszkvában 60 és 100 közé tehető a magyar vállalkozások száma, és nekik nemcsak az a feladatuk, hogy a magyar gazdaságpolitikát képviseljék, hanem az is, hogy segítséget nyújtsanak a cégeknek az orosz piacon való helytállásban. Ezért egyebek mellett ingyen bocsájtják a Moszkvába érkező üzletemberek rendelkezésére a képviselet tárgyalóhelyiségeit. Moszkván kívül Jekatyerinburgban, Rosztovban és Szentpéterváron, de Üzbegisztánban is van Magyar Kulturális és Kereskedelmi Központ. A tervek szerint a Magyar Üzleti Klub kéthavi rendszerességgel tartja összejöveteleit, amelyekre orosz minisztériumok, a kereskedelmi kamara és kutatóintézetek képviselőit is meghívnák. (Jelenleg az uniós cégek alig több mint 9 százaléka forgalmazza termékeit másik tagállamban.)