A tulajdonosok száma 2011-ben 324 volt, két éve 272, ma pedig 249, vagyis erőteljes koncentráció ment végbe a szakmában – tette hozzá az elnök. Miután a márkakereskedések egy része több szalont is működtethet, a szalonok száma 671, de két éve még 732, 2011-ben pedig 785 volt – ismertette a legfrissebb adatokat Szilasi János, a GÉMOSZ elnökségi tagja. A 2013-as felmérés óta megszűnt 61 szalonból 40 tartozik a piacról kivonult Chevrolet hálózatába, jelentősebb csökkenés volt a Renault-, a Citroen-, a Seat- és a Ford-szalonok számában. A tulajdonosok 68 százaléka egy telephelyet – szalont – működtet, 17 százalékuknak van 2, és 8 százalékuknak 3 szalonja. A tulajdonosok 55 százaléka csak egy márkával foglalkozik, a kétmárkás tulajdonosok aránya 25 százalék, míg a hárommárkásoké 7 százalék – tette hozzá az elnökségi tag. Egy márka értékesítéséből csak akkor lehet megélni, ha nagy a forgalom, ezért több márkával főleg vidéken foglalkoznak a kereskedők – tette hozzá Szilasi János. A kereskedések 19 százaléka Budapesten, míg 13 százaléka Pest megyében található. A kettő együtt 126 kereskedés. Legkevesebb a szalonok száma Nógrád megyében, ahol 7 található belőlük.
Sok gondot okoznak az illegális szerelőműhelyek
A felmérés kiterjedt a márkakereskedők gazdasági helyzetére is. Ennek eredményeit ismertetve Gablini Gábor kiemelte, hogy a jelenlegi árbevétel – piaci átlagban – nem elegendő a kiadások fedezetére, az eredményes működtetéshez évi 120–140 ezer új autót kellene értékesíteni az országban. A szakmát segítette 2013 őszétől a növekedési hitelprogram, amely fellendítette a kishaszonjárművek forgalmát, majd a kereskedők is felhasználták ezt a forrást technológiai korszerűsítésre. A kereskedők egyharmada élt ezzel a lehetőséggel – mondta.
A GÉMOSZ elnöke a legnagyobb problémát az illegális javítóműhelyekben látja. Az évi ezermilliárd forintos javítói piacból mindössze 400 milliárd jelenik meg a Központi Statisztikai Hivatal adatai között – illusztrálta a helyzetet Gablini Gábor, aki problémának látta azt is, hogy az idén behozott 140 ezer használt autóból 100 ezer 14–18 év közötti életkorú. A szakma azt javasolja a kormánynak, hogy a járművek adója ne a teljesítményüktől, hanem a károsanyag-kibocsátástól függjön. Ez egészséges irányba terelné a használtautó-importot – közölte. Kérdésre válaszolva Gablini Gábor elmondta, hogy az ASTRA Biztosító csődje miatt a márkaszervizek nem szívesen vállalják az ott biztosított járművek okozta károk javítását, mivel bizonytalan, hogy egyáltalán hozzájutnak-e a pénzükhöz.
