A hivatalos adatok szerint Magyarországon 2011-ben a dohányipari termékekből származó teljes árbevétel 500-510 milliárd forintot ért el. A költségvetésnek 287,2 milliárd forint jövedéki és 96,5 milliárd forint áfabevétele származott a dohánytermékek értékesítéséből. Az elmúlt évben 13,68 milliárd szál cigarettát és összesen 4387 tonna fogyasztási dohányt értékesítettek a hazai piacon. 2007 óta stagnál, illetve csökken a dohánypiac mérete, de emellett a dohánypiaci termékekből származó állami bevételek folyamatosan növekedtek.

Az elmúlt másfél éves időszakban három jövedékiadó-emelésre került sor, ami több mint 20 százalékos adóemeléssel járt együtt. Mind az adózott, mind pedig az adózatlan piac alakulását jelentős mértékben befolyásolták az évente legalább kétszeri, a fizetőképes kereslet növekedését jelentősen meghaladó jövedékiadó-emelések, a 2012. január 1-jei áfaemelés, valamint a zárt közterületen való dohányzás teljes tilalmának bevezetése. Tovább erősítheti a tendenciát a dohánykereskedelem szigorítása jövőre, valamint a szintén 2013-ra tervezett további adóemelés.

A GfK Hungária idén is az iparági szereplők megbízásából az Európai Unióban elfogadott módszertan alapján mérte fel a cigaretta feketepiacának arányát. Eszerint az utcán, illetve az utcai szeméttárolókban megtalálható üres cigarettás dobozok meghatározott útvonalon összegyűjtésre kerülnek az adott településre előírt darabszám eléréséig. Mivel cigarettás dobozok gyűjtése zajlik, a kutatás nem terjed ki a nem dobozban árusított fogyasztási dohánytermékekre.

Az illegális dohánytermékek piaci részesedésének alakulása országos reprezentatív mintán, 2004-2012 (az adatok százalékban kifejezve)

 

Hosszas viták előzték meg, de végül 2012. szeptember 11-én az Országgyűlés fideszes javaslatra – 244 igen szavazattal, 36 nem ellenében, 26 tartózkodás mellett – jóvá hagyta azt a jogszabályt, amely alapján a jövő év közepétől csak koncessziós szerződés alapján működő kereskedők (egyéni vállalkozók, illetve gazdasági társaságok) árulhatnak cigarettát. A dohányboltokban dohánytermékeken kívül mást nem lehet majd kapni. Szigorodik majd a 18 éven aluliak védelme is, dohányterméket nemhogy nekik, hanem már a jelenlétükben sem lehet értékesíteni. Ugyanakkor, bár a törvény rendkívüli módon megszigorítja a kiskereskedelmet és ez valószínűleg erősítheti a feketepiacot, már most tapasztalható némi engedékenység kormányzati oldalról. Legalábbis erre utal, hogy a lobbinak sikerült lapátra tennie a drasztikus, két lépcsős jövedéki adó-emelést, és kiharcolnia, hogy a költségvetési bevételek zsugorodását is „bevállalja” a kabinet. Hosszú távon ezért minden további nélkül elképzelhető, hogy még „lazulni” fog a szabályozás és inkább közelíti a régióban elfogadott, szigorú, de rugalmasabb normákat.

Válaszút előtt a trafikosok

Alapvetően a kiskereskedők érdekeit szolgálja a trafiktörvény a Magyar Dohány Kiskereskedők Egyesülete (MDKE) szerint, azt azonban negatívumként értékelik, hogy a jogszabály kizárólag dohány- és dohányzással összefüggő termékekre szűkítette le a dohányboltokban árusítható termékek körét. Az egyesület  szerint akik eddig is a dohánykereskedelemből szerezték bevételük 80 százalékát, azoknak nem hozhat jelentős változást az új szabályozás. Azoknak viszont, akiknél csak 50 százalék körüli ez az arány, dönteniük kell, hogy folytatják-e az új feltételrendszer mellett. Amennyiben belevágnak, új üzletpolitikát kell kidolgozniuk – hívta fel a figyelmet a szervezet. Az MDKE akkor értékelné sikeresnek a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény végrehajtását, ha az a dohánykereskedelemmel foglalkozó családoknak biztos megélhetést nyújtó, szakszerű dohány kiskereskedelmet eredményezne – közölte az egyesület. Az egyesület szerint a nyílt koncessziós pályázati rendszer mindenkinek azonos lehetőségeket kínál, de a feltételeket nem lesz könnyű teljesíteni, a határidő pedig várhatóan igen szoros lesz. Ezért az MDKE vállalja, hogy felkészíti a pályázni kívánó kereskedőket a pályázatok elkészítésére.