A kkv-kal kötött új szerződések megkötésekor kiemelt figyelmet fordítanak az alulbiztosítottság elkerülésére, ez ugyanis az egyik leggyakrabban felmerülő probléma. A csupán egy alapbiztosítást kötő vállalkozások lelkiismeretüket megnyugtatva, és elaltatva gyakran csak a káresemény bekövetkeztekor ismerik fel téves döntésük súlyos következményeit. Leggyakrabban egyébként azokban az esetekben érvényesül az alacsony díj és szűk fedezet szempontja, amikor a vagyonbiztosítási szerződés megkötésére lízing- vagy hitelügylet kapcsán kötelezett az ügyfél, ami sajnos a biztosítási fedezet minőségére is kihat, ez pedig a kárrendezésnél jelenthet problémát.

Trendek

Mindezek miatt az OTP Garancia Biztosító a meglévő szerződések esetében a biztosítási összegek inflálódásának ellensúlyozására gondoskodik a szerződések automatikus értékkövetéséről, a szerződések módosításakor pedig - például új telephelyek fedezetbe vonása és/vagy egyes vagyoncsoportok biztosítási összegének megváltozása - a nem érintett telephelyek, vagyoncsoportok biztosítási összegének helyessége is egyeztetésre kerül. A cég törekvése mind gyakrabban egybe esnek a vállalkozások igényeivel, hiszen jellemző, hogy az ügyfelek egyre szélesebb fedezeti körű vagyonbiztosítási igényekkel jelentkeznek: a tűzbiztosítás mellett egyre több kiegészítő biztosítás megkötését igénylik, egyre gyakoribb az üzemszünet-biztosítási igény, a felelősségbiztosítások esetében pedig a limitigények emelkedése tapasztalható.

Egyes pályázatoknál kötelező

Mint arról lapunk korábban beszámolt, 2007 januárjában megjelentek az Új Magyarország Fejlesztési Terv első pályázati felhívásai, amelyek közül öt a vállalkozások - kiemelten a kis- és középvállalatok (kkv) - komplex fejlesztését, kettő a tudásalapú gazdaság fejlesztését hivatott szolgálni. A pályázatok a támogatási szerződések biztosítékaitól függően vagyonbiztosítási kötelezettséget róhatnak a pályázatok elnyerőire, amivel mindenképpen érdemes előre számolni.